A videokártyák jelentősége
A számítógépen megjelenítendő kép általánosságban véve az elsődleges kiviteli eszközön, a monitoron jelenik meg. A monitor és a számítógép közötti kapcsolatot a videokártya biztosítja, melynek szüksége a számítástechnikai múltjában keresendő.
A videokártyák szerepe „levenni a terhet” a számítógép központi egységéről, vagyis azt a nagy adatmennyiséget feldolgozni és továbbítani, amit a számítógép képi információi jelentenek. A videokártyák teljesítményének nagysága elsősorban függ saját memóriájának nagyságától és fajtájától, továbbá adatátviteli sebességétől.
A grafikai lehetőségeket a gépbe épített grafikus kártya és a számítógéppel összekapcsolt monitor együtt határozza meg. A monitor közvetlenül kapcsolódik a grafikus kártyához, mely ugyancsak közvetlenül kapcsolódik a számítógéphez.
A megjelenítendő kép minősége függ a megjelenített sorok számától, az egy sorban lévő pontok mennyiségétől és az egy időben használható színek számától is. Minden grafikus kártyában van saját memória, amely megszabja, hogy mekkora a legnagyobb felbontása a grafikus elemnek, és mennyi a megjeleníthető színek száma.
A videokártya feladata
A videokártya feladata, hogy a processzortól érkező speciális videojeleket olyan formába alakítsa, melyet a monitor értelmezni tud, és feldolgozva azt létrehozza belőle az általunk is látható képernyőképet.
A RAM DAC (Digital to Analog Converter) azért felelős, hogy a videokártya belső memóriájában digitális formában eltárolt képet olyan analóg jellé változtassa, amelyet a monitor meg tud jeleníteni.
A videokártya memóriájának mennyisége felelős a színmélységért, a képernyő felbontásáért, és ami a legfontosabb: a 3D felbontásért. A háromdimenziós kép ugyanis több memóriát igényel, mint ugyanabban a felbontásban egy 2D-s kép.
A színinformáció attól függ, hogy 1 képpontot hány biten tárolunk: például 8 biten tárolt képpont esetén kettő a nyolcadikon, vagyis 256 szín megjelenítésére képes.
Színmélység
Az 1, 2 és 4 biten ábrázolt színmélységek használata ma már nem jellemző. A 8 bit segítségével előállítható 256 színt a napjainkban még használatban lévő régebbi, kis kapacitású PC-ken alkalmazzák. A 16 bites üzemmód használata napjainkban általánosan használt színmélységnek tekinthető. A 24 és a 32 bites üzemmódokat grafikai, illetve professzionális videó alkalmazások esetében használják. A 16 bites színmélységet gyakran High color, a 24 és 32 bites színmélységeket pedig True color üzemmódnak nevezik.
A grafikus kártyákat az alaplaphoz való csatolásuk alapján is megkülönböztethetjük. Napjaink legelterjedtebb csatlakozási módja az AGP szabvány, de egyre jobban kezdi felütni a fejét az úgynevezett PCIe (PCI Express) típusú csatolás.
A színekhez használt bitek száma | Megjelenő színek száma |
1 bit | 2 szín |
2 bit | 4 szín |
4 bit | 16 szín |
8 bit | 256 szín |
16 bit | 65 536 szín |
24 bit | 16,7 millió szín |
32 bit | 4,3 milliárd szín |
A RAM DAC (Digital to Analog Converter) azért felelős, hogy a videokártya belső memóriájában digitális formában eltárolt képet olyan analóg jellé változtassa, amelyet a monitor meg tud jeleníteni.