Képállomány mérete

Képállományunk méretének nagyságát több tulajdonság is befolyásolja. Elsődlegesen a digitalizált kép minősége, hiszen a digitalizált képi elem mérete, úgymint vízszintes és függőleges méret képpontban, továbbá a színmélység és a mintavételezés is nagyban hat a megjelenített képállomány nagyságára. További meghatározó tulajdonság a képi elem tárolására szánt képformátum, hiszen ekkor már eldöntjük, hogy a digitalizált vagy rajzolt képi elem veszteségmentes vagy veszteséggel járó tömörítéssel lesz tárolva. A veszteséges tömörítési eljárás adatvesztéssel jár, így a tárolt képállomány tényleges mérete kisebb lesz. Érdemes viszont megfontolni a későbbi felhasználhatóság szempontjából, - a multimédiaalkalmazás rendeltetése és közönségének technikai felszereltsége okán - hogy ez az adatvesztés biztosan szükséges-e. A képi elemek a multimédiaalkalmazások talán legfontosabb elemei a szöveges tartalmi egységek mellett, így a megfelelő képformátum – és ebből következően a megfelelő képállomány méret – kiválasztásánál meg kell találnunk a megfelelő középutat a képállomány mérete és a képi minőség fontossága között.

Gyakorlatban a képállomány mérete kiszámítható, ha az tömörítetlen, adatvesztéstől mentes formában létezik. (Képi elem vízszintes mérete képpontban) * (képi elem függőleges mérete képpontban) * (színinformáció bitben) / 8 = képállomány mérete bájtban

Kép mérete

A legfontosabb kimeneti eszköz a monitor. Korábban többféle szabvány alapján gyártott típus létezett, de mára a VGA rendszerű monitorok az egyeduralkodók. A felbontóképesség és a megjelenített színek száma (színmélység) szerinti csoportosítás alapján több típust különböztetünk meg. A következő táblázat a korábban használt képernyőrendszerek jellemzőit foglalja össze.

A következő táblázatban, a napjainkban használatos képernyőtípusok jellemzőit soroljuk fel.

Ha a képernyőnk mérete 320*240 és a képi elem mérete is ugyanakkora, akkor az ábrázolt képi elem a teljes képernyőt betakarja, de ha ezt a képet egy 640*480 képpontból álló felületen ábrázoljuk, úgy a képi elem a képernyő negyedét foglalja el. Abban az esetben, ha a megjelenítendő képi elem nagyobb, mint a képernyőnk mérete, úgy abból a nem látszó részek levágásra kerülnek.

Képi elem mérete

Színpaletták és eltolódásuk

A 8 biten megjeleníthető színek száma 256 darab, amit a számítógép egy színpalettán tárol el. Amikor a képernyőn megjelenik a kép, felépül az aktuális színpaletta, vagyis azon színek halmaza, ami a képi elem megjelenítéséhez szükséges. Tegyük fel, képernyőnk 8 bites megjelenítést tesz lehetővé, és ezen a képernyőn egy olyan képi elemet szeretnénk megjeleníteni, ami ugyancsak 8 bites színinformációval rendelkezik. Ekkor előfordulhat az a jelenség, hogy egy ilyen képi elem megnyitását követő következő képi elem megjelenítésekor az első képi elem színei megváltoznak. Ezt színpaletta-eltolódásnak nevezzük. Ez a megjelenítési differencia csakis 8 bites megjeleníthetőség esetén fordulhat elő.

A számítógép által megjelenítendő kép színei színpalettán tárolódnak. A 8 biten megjeleníthető színek száma 256 darab. Amikor a képernyőn megjelenik a kép, felépül az aktuális színpaletta, vagyis azon színek halmaza, ami a képi elem megjelenítéséhez szükséges.

A színpaletta-eltolódás az a jelenség, amikor egy képi elem megnyitását követő következő képi elem megjelenítésekor az első képi elem színei megváltoznak.