Tananyag választó:
Kémiai tulajdonságok
Jegyzet szerkesztése:
A papír
Eszköztár:

A papír éghetősége

Mennyire éghető a papír ?
A papír – mivel növényi eredetű rostokból készül – éghető anyag.
A mindennapi gyakorlat tapasztalata szerint könnyen éghető, hiszen egy szál gyufától meggyulad. E tapasztalat alapján feltételezhetnénk, hogy a papírraktárak a bennük lévő papír miatt fokozottan tűzveszélyesek.
Az ívoszlopokban tárolt papírt azonban nagyon nehéz meggyújtani. Ennek az az oka, hogy az égéshez szükséges levegő nincs jelen az ívoszlopban.
A papír nem minden alkotórésze éghető. Minél több hamu marad vissza a papír elégetésekor, annál több ásványi eredetű töltőanyag volt a papírban.

A papír kémhatása

A kémhatást a pH értékkel szokták jellemezni: a savas közegnek a pH értéke 0-tól indul és kisebb mint 7, a lúgos anyagok pH éréke nagyobb mint 7, és esetleg eléri a 14-et.
A kémhatás a folyadékok, a vizes oldatok sajátossága. Szilárd anyagnak – így a papírnak is – nincs pH értéke. A gyakorlatban azonban ha papírt vízbe mártunk, megváltoztathatja a víz pH értékét.
Tulajdonképpen ennek a víznek a pH értékét nevezzük a papír pH értékének.
A papírt alkotó alapanyagok – a facsiszolat, a cellulóz, a töltőanyagok, ragasztóanyagok – semleges kémhatásúak, ebből az következik, hogy a papírnak is semlegesnek kellene lennie. Azonban a cellulóz gyártása közben, a ragasztóanyag kicsapatása során a papírban visszamaradhatnak vegyszerek, amelyek megváltoztatják a pH értékét.
A savas kémhatású papírokra nyomtatott festék lassan szárad. Ofszetnyomtatásnál a lúgos kémhatás a festék kötőanyagát elszappanosítja, és így festék a vízben típusú emulzió keletkezik, ami azt eredményezi, hogy a nem nyomtatandó részekre is apró festékcseppek jutnak (tónolás).