A papír síkfekvése
Szélfodrosság, táskásság
A szélfodrosság és a táskásság hátrányos jelenségek, mindkettő a papír rossz síkfekvését okozza. (Az ívoszlop legfelső íve nem egy síkban helyezkedik el.)
Mindkét hiba oka az ívoszlop széleinek és belsejének eltérő nedvességtartalma.
Szélfodrosság esetén a szélek nedvességtartalma nagyobb, mint az ívek közepének nedvességtartalma. Ebből kifolyólag a szélek megnyúltak, és mivel az ív belseje nincs megnyúlva, a széleken hullámosság keletkezik, elsősorban a szálirányra merőleges két oldalon.
Táskásság esetén fordított a helyzet: az ívek széle szárazabb, mint a közepe. A középen megnyúlt papírt a szélek összetartják, ezért alakul ki a táskás, teknős alakzat.
Mindkét hiba megnehezíti a felső ív leválasztását az ívoszlopról.
Az elhárítás módja: tárolni egy ideig az ívoszlopot, amíg ki nem egyenlítődik a szélek és a középrész nedvességtartalma.
A papír mérettartása
A papír mérettartása az illeszkedőképesség alapja. Nyomtatás közben a papír elsősorban a nedvességtartalom változása miatt változtatja méretét. A nedvességtartalom változhatott a régi eljárásoknál, amikor egyszínes nyomógépeket használtak, és amíg a következő szín nyomására várt az ívoszlop, a környezetből nedvességet vehetett fel, vagy adhatott le. A többszín-nyomású ofszet nyomógépeknél a forma nedvesítésére használt víz egy része kerülhet át a papírra.
Ezek a méretváltozások károsak, mert lehetetlenné teszik a színek illeszkedését: a képek mérete minden szín nyomóformáján egyforma méretű, ha a papír mérete változik a két szín nyomása közben, akkor a második színnel nyomott kép nem fedi az első színnel nyomottat, rossz illeszkedés jön létre.
A papír méretstabilitását a következők szerint lehet megvalósítani:
– A papírt a gyártás során ragasztózzák: gyanta alapú anyagot csapatnak a rostokra, ezzel csökkentik a vízfelvevő képességüket.
– A papírt akklimatizálják. Az akklimatizálás során megszűnik a papírban a gyártás során visszamaradt belső feszültség, így nem a nedvességfelvételkor változik a papír mérete a belső feszültség ekkori oldása miatt. Az akklimatizálás lecsökkenti a két szín nyomása közötti tárolás során fellépő nedvességváltozást.
– Olyan gépkonstrukciókat alkalmaznak (pl. szatellit nyomómű) amelyeknél nagyon rövid időkön belül történik a színek nyomtatása, a rövid idők alatt nincs ideje a papírnak méretet változtatni.
A papír símasága, érdessége
A papír simasága, érdessége és a nyomásigény összefüggései
A nyomtatás során a festékátadás feltétele, hogy a festék tökéletesen érintkezzen a papír felületével.
Mivel a papír rostos szerkezetű, felülete nem tükörsima, hanem (mikroméretben) dimbes-dombos. Minél durvább a papír felülete (tehát nagyobb a szintkülönbség a kiemelkedések és a bemélyedések között), annál nehezebb a festék és a papír teljes felületen való érintkezését biztosítani.
A nyomtatáskor alkalmazott nyomóerő éppen ezért szükséges: a fellépő erők alakváltozásokat hoznak létre a papírban és a festékben (benyomódnak a kiemelkedések).
Ha sima a papír, akkor kisebb nyomás hatására valósul meg a felületek érintkezése. A simább papír további előnye, hogy vékonyabb festékréteggel is hatásos eredményt lehet elérni.