Távlati perspektíva
Az így készült képek célja a tér érzékeltetése olyan tárgyak fotózásával, amelyek maguk is elősegítik a perspektíva látását. Előszeretettel alkalmazzák témaként a sínpárokat, felsőáramú vezetékeket és vasszerkezetes hidakat. Ezek a tárgyak hosszú párhuzamosokra épülnek, amelyek a perspektivikus látás következtében egy pontban találkoznak.
Levegő perspektíva
Alapvetően a természet adta lehetőségeket használja ki ez a képalkotási mód. A levegő a szemünk elé táruló világban láthatatlan közegként vesz részt. Ennek következménye a távolabb elhelyezkedő tárgyak egyre fokozódó életlensége. Tehát a fotózni kívánt hozzánk legközelebb eső tárgy lesz a legélesebb, a háttérben lévő táj és tárgyak pedig a távolság növekedésével egyre homályosabbak lesznek.
Téma perspektíva
A téma kiválasztása maga is megadhatja a kép téri hatását, az előtér háttér kapcsolatával. Amikor az előtérben és a háttérben egyaránt számunkra érdekes témát mutat, akkor a helyzetünk és a témaválasztással határozzuk meg, hogy mi kerüljön előtérbe és mi háttérbe. Erre a legjobb példa, amikor utazásunk során megkérünk valakit, hogy fényképezzen le bennünket, de a háttérben legyen ott az általunk kiválasztott táj, épület vagy szobor. Ez esetben egyértelműen eldöntöttük az előtér és háttér kérdését.
Mélységélesség
Szigorúan véve a filmre csak annak a síknak, csak abban elhelyezkedő tárgypontoknak a képe vetül élesen, mely éppen a beállított távolságra van a film síkjától. (Ez az úgynevezett abszolút élesség.) Gyakorlatilag azonban a beállított élesség előtt és után is bizonyos mélységben további témarészletek élesek lesznek a képen. Ez az úgynevezett mélységélesség, melynek nagysága a beállított blendenagyságtól és a tárgytávolságtól függ. Aránya a fényképezőgép felé 1/3 a végtelen felé 2/3 arányban oszlik meg a beállított abszolút élességhez képest. Gyakorlati szempontból a mélységélesség segítségével ki tudunk emelni részleteket a fényképből, ilyen módon perspektíva szűkítést, figyelemkoncentrálást hozhatunk létre.
Ráközelítés
A zoomolás következményeként a kép szinte teljes felületét betölti a fotó témája, ennek eredményeként a perspektivikus tér a képen szűkül. Az élesség terén a háttér és az előtér között ugrásszerűen megnő a különbség.