Betűrajzolás a múltban

A betű, a kimondott gondolat, szó rögzített módja. Ha azonban ennek nemcsak a közlés a célja, hanem a betűt valamely gazdasági, kulturális vagy művészeti cél szolgálatába állítjuk, akkor a betűt, a feliratot, a gondolatot esztétikai formák szem előtt tartásával adjuk tovább, vagyis a betűt megrajzoljuk. Éppúgy, mint az írónak az írást, a betűrajzolónak a betű szerkezetét, technikáját és felhasználási módját kell megtanulni, mert ezek ismerete különbözteti meg a szakembert a kontártól.

Már a klasszikus ókorban, a görögöknél megtaláljuk mai írásunk, az úgynevezett latin nagybetűk első őseit. E fennmaradt szövegek kőbe vésve kerültek elénk, klasszikus arányokkal, egyes betűk, pedig tökéletes formákkal.

Ebből a tökéletes formából alakul ki az unciális írás, ahol a teljesen zárt és egyenletes magasságú sorokból néhány betű (D, F, H, L, P) fel, illetve lefelé túlnyúlik.

Nagy Károly uralkodása alatt ezt az írást a toursi és aacheni írásiskolában átdolgozták. A mai napig alapformáiban a betű megtartotta azt a jelleget, melyet a toursi iskolában nyert.

Míg a nagybetűk a kőbe metszett írásokból erednek, addig a kisbetűk eredetük szerint írott betűk, különbségük a betűkarakterben ütközik ki.

A háború utáni kultúrát áhító légkör hozta magával a szebbnél szebb betűtípusokat. A reklám és a nagyvárosi élet felgyorsult tempója eredményezte a betűk leegyszerűsödését. A betűk újabb ás újabb formáit alkotják meg, amelyeket az alkalmazott művészet számtalan ágában működő grafikusok fejlesztenek tovább.

Szerkesztett betű

A betűrajzolás ma

A betűt szerkesztéssel, aprólékos segédvonalakkal rajzoljuk. Vigyázni kell azonban, hogy a tervező ne essék a mértani szerkesztések hibájába, mert nem minden betűt lehet megszerkeszteni. A betűknél az egyenes vonal és a kör képezi a fő alkotóelemet.

A dőlt betű – kurzív – egészen más betűtípusnak látszik. Megszerkesztésüknél a függőleges vonalak helyett dőlt, a vízszintessel szöget bezáró vonalat húzunk.

Dürer latin ábécéjének minden betűjét négyzetbe rajzolta, amely ma is a klasszikus betű alapformájául szolgál. A klasszikus betű végződéseit, pedig kis körök segítéségével szerkeszthetjük meg.

Mielőtt hozzákezdünk a betű rajzolásához, legyünk tisztában alkotóelemeivel. Meg kell állapítani, hogy a verzál ábécében a legkeskenyebb betű az „I”, a legszélesebb az „M” és a „W”, míg a kurzív ábécé esetén a legkeskenyebb betűk az „i, l, j” a legszélesebb betűk pedig, megegyeznek a verzál ábécében megállapítottakkal.

Napjainkban egyre kevesebben foglalkoznak a betű rajzolásával, helyét átvette a számítógépes szövegszerkesztés.