A fény és a szem

A látás a legfontosabb érzékelésünk, az információk 83%-át vizuális, látható módon szerezzük meg. A vizualitás, a látható világ és környezetünk minden eleme számunkra természetesnek tűnik, bár ezek az egyértelmű dolgok igen sok mindentől függnek.

A fény megvilágította világ érzékelését a szemünk munkája alakítja át, teszi számunkra láthatóvá. A fénysugarak beérkeznek a szemlencsénkhez, amely fénytörő közegként viselkedik, ezáltal a retinára vetülve fordított képpé alakulnak át. Az életünk első hat hetében megtanuljuk a fordított képet összhangba hozni az egyenes állású képekkel.

A szemünkben lévő csapok és pálcikák fotokémiai folyamata révén átalakul a kép elektromágneses ingerré, amely az idegpályákon jut el az agy látókérgébe. Ezek az impulzusok az agy látómezejében képérzetté alakulnak át.

A színek látása

Míg a sötét-világos megkülönböztetéséért a pálcikák a felelősek, addig a csapok a színek látását teszik lehetővé. Amennyiben nem elegendő a fény mennyisége, a csapok kikapcsolnak és a pálcikák átveszik szerepüket. Éjszaka és szürkületkor nem látunk színeket, csak szürke árnyalatokat és tónusokat.

Látás térben

A valóságos tér háromdimenziós képe a szem recehártyáján kétdimenziós képként jelenik meg. Hogyan érzékeljük mégis a teret?Ennek lehetősége a két szemmel való látásban rejlik. Az agy a két szemből beérkező képeket egyesíti egy térbeli képpé.

A fény igen jelentős szerepet tölt be a tér érzékelésében. A fény és árnyék információi segítéségével megítélhetjük a tárgy felületét, nagyságát és alakját.

A tárgyak háromdimenziósból kétdimenziósba áthelyezésének törvényszerűsége, hogy formáik torzulnak. A körből ellipszis, a négyzetből rombusz lesz, míg a párhuzamosak a végtelenben találkozó összetartó vonalakká válnak.

A szem felépítése

A mozgás látása

Hogyan láthatjuk a mozgást, ha a recehártyánkon állóképek jönnek létre? A magyarázat egyszerű, a képek nem tűnnek el azonnal, és az egymásra vetülő képek összeolvadnak érzékelésünkben. A szem 1/8 másodpercnél rövidebb ideig tartó, egymást követő ingereket nem képes külön-külön érzékelni. A film másodpercenként 24 állóképet vetít, ezt szemünk már folyamatos mozgásként érzékeli.

Optikai csalódások

Az optikai csalódások a külvilági információk törvényszerűen téves leképezései. Akkor is létrejönnek, ha tudjuk is az igazat, és ez ellentmond a látottaknak. Ezek a zavarok szinte minden embernél azonosan működnek, ezért a vizuális kommunikáció szempontjából alapvető jelentőségűek. Ilyenek lehetnek például a méretcsalódások, az utókép, a téves irány- és helyzetérzékelés.