Színskála
A színkör tartalmazza a legnagyobb színtartalmú telített színeket. Johannes Itten nevéhez fűződik a tiszta színekből létrehozott tizenkét osztású színkör, amely az első-, másod- és harmadlagos színeket foglalja magába. Ha festékszínek színskálájában gondolkozunk, akkor a színek színezett tulajdonságát módosítjuk lépcsősen vagy folyamatosan. A fehér és a fekete összekeverésével szürkét kapunk, melyet a színhez fokozatosan keverve változtathatjuk a szín tisztaságát, telítettségét. Az így létrejött szürkével kevert színek a színgömb belsejében, a fehérrel és feketével telítetlen színek, pedig a gömb felszínén, a pólusok irányában helyezkednek el. A szaknyelv a színek fehérrel keverését derítésnek, más színnel keverését pedig tört színeknek nevezik.
A 20. század fizikusai jutottak el színek rendezéséhez. Ezek a következtetések valójában teljesen egyértelműek és logikusak.
Színkeverés
Első lépésként különbséget kell tennünk a festék- és fényszínek keverése között. A fényszínek keverését összeadó (additív) színkeverésnek, míg a festékszínek keverését kivonó (szubsztraktív) keverésnek hívják.
Az összeadó színkeverés lényege, hogy a három alapszín, vagy a spektrum színeinek egymásra vetítésével kapjuk meg a fehér fényt. A fényszínek egymásra vetítésével egyre világosabb színt tudunk elérni, de sötétíteni a színeket nem lehet, csak a fényerősség csökkentésével. Ebből következik, hogy a feketét a fény teljes hiányával érhetjük el.
A kivonó színkeverésnél pont az ellenkező hatást érhetjük el, mint az összeadónál. A színek összekeverésével egyre sötétebb színt kapunk, valamint a három főszín összekeveréséből feketét nyerünk.
A színkörökben nemcsak az alap és főszínek viselkednek különlegesen. Van néhány színpár, amelyek összekeverésének eredménye megegyezik a fő- és alapszínek összekeverésével. Ezeket a színpárokat amelyek a színkörön egymással szembe helyezkednek el komplementer színpároknak nevezzük.
Színharmónia
Amennyiben azonos színskálába tartozó színeket alkalmazunk, úgy a létrejött kompozíciónk harmonikusnak mutatkozik, mivel a skálák is egy színrendszer részei. Ez tehát a harmóniaérzet alapja. A színkörben azonban több szín harmonikus elhelyezkedését is megfigyelhetjük hármas, négyes vagy hatoshangzatok segítségével. A szabályos három, négy és hatszögeket a színkörben elforgatva olyan színeket kapunk, amelyek egymással harmonizálnak.
Színkontrasztok
Nem biztos, hogy egy kompozíció megalkotásához mindig a harmonikus színkapcsolat a legideálisabb. Ez esetben nem a színek rokonsága, hanem különbsége lesz a színhatás alapja. A kontraszt szó magában különbséget jelent. Hét színkontrasztot különböztetünk meg egymástól:
Magábanvaló: Bármely két szín egymás mellé helyezése alkotja a kontrasztot.
Fény-árnyék: Sötét-világos, a fekete és fehér különbségén alapuló színkontraszt..
Hideg-meleg: A színek hőhatását figyelembe véve párosítja a színeket.
Komplementer: A színkörön egymással szemben elhelyezkedő színpárok.
Szimultán: A szemben létrejövő komplementer szín utóképe.
Minőségi: A színek tisztasági és telítettségi fokát jelenti.
Mennyiségi: Két vagy több szín mennyiségi viszonyaira vonatkozik.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
