Statisztikai alapfogalmak

A statisztika a valóságban lezajló folyamatokat próbálja számokba tömöríteni, ezzel segítve a történések rendszerezését, megértését. Három egymásra épülő, és egymást feltételező alkotóeleme van:

• A valóságról valamilyen információt hordozó adatok
• Az adatok feldolgozására, elemzésére szolgáló statisztikai módszerek
• Az adatok összegyűjtését, rendszerezését és közzétételét biztosító intézmények.

Magyarországon 1848-ban alapították meg az első „Országos Statisztikai Hivatalt” Keleti Károly elnökletével, és 1874-től léteznek törvényi előírások a tevékenységre vonatkozólag. Az 1993. évi így fogalmaz: „A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára.”
A jelenlegi hivatalos statisztikai apparátusba tartozik többek között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), minden minisztérium, a Legfelsőbb Bíróság és Ügyészség, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal.

A valóság tömör, számszerű jellemzésének tevékenysége és módszerei.

A statisztikai vizsgálódás egyedeinek (tárgyak, emberek, események) összessége.

Az a szempont, amely alapján a statisztikai sokaság egyedeit jellemezzük (pl.: nemzetiség, foglalkozás, motiváció).

A statisztikai tevékenység

A statisztikai tevékenység magában foglalja a következő munkafolyamatokat az adatokkal kapcsolatban:

• Gyűjtés (megfigyeléssel vagy adatkéréssel)
• Feldolgozás (csoportokba és idősorokba rendezés)
• Tárolás (hosszabb-rövidebb ideig tartó megőrzés)
• Elemzés (megállapítások, az adatokból leszűrhető következtetések)
• Közlés (nyilvánosságra hozatal)

Központi Statisztikai Hivatal, mely a hivatalos állami statisztika legfontosabb intézménye.

KSH

A szállodai statisztika tárgya és ismérvei.

A statisztikában megfigyelt halmazt „sokaságnak”, ennek legkisebb elemét pedig „egyed”-nek nevezik. „Ismérv”-nek hívják azt a szempontot, amely alapján a sokaság elemeit jellemzik.
A szálloda és annak vendégei maguk is lehetnek statisztikai megfigyelés tárgya. Az adatokra szüksége van a vezetésnek, így önmaguk számára is készítenek kimutatásokat, elemzéseket. A szálloda felhasználója is az országos és területi adatbázisoknak, mivel tevékenységét a gazdasági életbe ágyazva, a szálláshely piacon végzi.

A belső statisztikák elkészítésekor sokaság lehet a szálloda meglévő szobaállománya, a vendégkör, a gazdálkodáshoz kapcsolódó bevételek és kiadások köre, a dolgozói állomány, az eszközállomány stb.
A szállodák által készített statisztikák (melyek az alaptevékenységhez kapcsolódnak) általában három téma köré csoportosíthatók. Így megkülönböztetünk:
Szobastatisztikát
Vendégstatisztikát és
Pénzügyi statisztikát.

Kötelező adatszolgáltatás.

Az országos és területi statisztikák elkészítéséhez a statisztikai apparátus több forrásra támaszkodik. A gazdasági statisztikához a legjelentősebbek a gazdálkodó szervezetek és intézmények adatai, melyhez a kötelező adatszolgáltatás útján jutnak a statisztikát készítők. Ebbe a körbe meghatározott nagyság felett kerülnek be a vállalkozások és az intézmények, és bizonyos rendszerességgel (havi, negyedéves, éves) számot kell adniuk gazdálkodásukról, illetve az egész tevékenységüket jellemző mutatókról.
A szálláshelyek közül a 10 ágynál nagyobbakat vonták be a kötelező adatszolgáltatásba, melyhez a KSH – most már elektronikus formában elérhető és kitölthető – nyomtatványokat küld.
A kitöltendő adatok között van a szálloda mérete, színvonala, dolgozói létszáma, üzemeltetési formája, valamint a szoba és vendégstatisztika fontosabb mutatói.

Fejléc

Adatszolgáltatás