Az ipari emisszió okozta szemmyeződések típusai
Ezen fejezetben négy fő anyagcsoportot kívánunk érinteni: kéndioxidok és bizonytalan összetételű nitrogénoxidok, toxikus elemnyomok radioaktív nukleidek, policiklusos aromás szénhidrogének
Az ipari emisszió okozta szemmyeződések kémiai tulajdonságai
Közvetlen hatásuk az intenzív pH-csökkenés (savas eső, talajelsavanyodás), de hosszú távú romboló, gátló hatásokat váltanak ki a N és S autotrófiában szerepet játszó enzimrendszerekbe.
A legfontosabb ipari eredetű szennyezése
A Hg elsősorban a szerves formáiban (metil, fenil, acetát, klorid) lipidoldható és a vörösvérsejtekben és központi idegrendszerben halmozódik fel (kumulálódik). Főleg vízi élőlények, halak, rákok, algák képesek intenzíven felvenni. Ipari szennyvizekből az élőlények fémkötő fehérjéi (metallotionein) kötik meg a Hg-t. Fémtartalmú enzimek antagonistájaként fejti ki a fiziológiai hatást. A letális (halálos) dózis LD=18 mg/70 kg emberre. Az ólom (Pb) elsősorban a motorizáció és az energiatermelés hulladéktermékeként kerül a környezetbe és onnan a táplálékláncba. (Motorhajtóanyag adalék.) Korábban az ónedények és a vízcsőhálózat is a szennyezés egy lehetséges forrása volt. Az ólomvegyületek gyenge oldhatósága miatt nagy részük a széklettel kiürül, de nagy terhelések esetén fejlődés, növekedés lassulás, általános retardáció lép fel. Főleg a nagy, zöld szintetizáló levelekkel rendelkező növények képesek felvenni (spenót, káposzta, sóska stb.) az Pb vegyületeket. A letális dózis 3 mg/70 kg/hét. A kadmium (Cd) a leginkább toxikus, veszélyes elemnyom. A növények nagyon könnyen felveszik, ipari szennyvizekből, szennyvíziszapból (galvánüzemek) kerülnek a táplálékláncba. Az emberi szervezetben szinte minden szerv képes kumulálni. Máj, vese és tubulus sérüléseket okoz. Erős toxikus hatását jelzi, hogy a felvehető heti dózis: 0,5 mg/70 kg.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
