Tananyag választó:
- Gépelemek
- Tengelyek és csapágyazások
- Fogalomgyűjtemény a tengelyek és csapágyazások témaköréből
Fogalomgyűjtemény a tengelyek és csapágyazások témaköréből
Álló tengelyek
A tengely és a környezete kapcsolata alapján álló tengelynek nevezzük azokat a tengelyeket, amelynél a forgó alkatrész kapcsolata laza. Ilyenek a targoncák és egyes kocsik kerekeit tartó tengelyek.
Axiális erőhatás
Azokat ez erőket, amelyek a csapágy középvonalával párhuzamosan hatnak, axiális vagy tengelyirányú erőknek nevezzük.
Axiális gördülőcsapágyak
Azokat a golyós és görgőscsapágyakat, amelyek axiális (tengelyirányú) erők felvételére alkalmasak, axiális csapágyaknak nevezzük. A futófelületeket tárcsákon alakítják ki.
Belső gyűrű
Azt a gyűrűt, amelynek a külső palástfelületén van a gördülőtestek futófelülete kialakítva, belső gyűrűnek nevezzük. A belső palástfelületen kapcsolódik a belső gyűrű a tengellyel.
Csapágy élettartam
A gördülőcsapágy élettartamán a kifáradási tünetek jelentkezéséig megtett körülfordulások vagy üzemórák számát értjük. A névleges élettartam az a millió körülfordulásokban vagy üzemórákban kifejezett élettartam, amelyet azonos feltételek mellett dolgozó csapágysokaság elért vagy túllépett anélkül, hogy bármely csapágyfelület kifáradása bekövetkezett volna.
Csapágyhézag
A csapágy külső gyűrűjét rögzítjük, a belső gyűrűjét addig elmozdítják, amíg a gördülőtestek közvetítésével a külső gyűrűt eléri. Majd a másik irányba elmozdítva a belső gyűrűt egészen addig, amíg a gördülőtestek közvetítésével a külső gyűrűt ismét elérik. Ez az elmozdulás a csapágyhézag.
Csapágyjellemző szám
A csapágy működésére jellemző
szám a csapágyjellemző szám, vagy másképpen csapágyterhelési szám. Ez a szám a teherbírás szempontjából mértékadó dimenziónélküli mennyiség. Az egyensúlyi egyenletből vezethető le, az első levezetője után Sommerfeld-számnak is nevezik. A csapágyjellemző szám a relatív excentricitástól, az olaj-bevezetési szögtől és a b/d viszonytól függ:
.
Egyenértékű terhelés
Nagyon sok esetben a csapágyakat nem csak sugárirányú (radiális) erők terhelik, hanem megjelennek a tengelyirányú (axiális) erők is. Ebben az esetben a két erőt valamilyen módon redukálni vagy helyettesíteni kell. A radiális és axiális erők hatását az úgynevezett egyenértékű csapágyterheléssel helyettesíthetjük.
Forgó tengelyek
Forgó tengelynek nevezzük azokat a gépelemeket, amelynél a forgó alkatrész és a tengely kapcsolata szoros. A tengely és a kapcsolódó alkatrész együtt forog (a vasúti kocsik kerekei). Ebbe a csoportba tartoznak a több - szorosan kapcsolódó - alkatrésszel szerelt forgó tengelyek, amelyek között teljesítmény átvitel van (fogaskerekes hajtóművek tengelyei).
Határfordulatszám
Azt a fordulatszámot, amikor a tiszta folyadéksúrlódás létrejön és kialakul a teherbíró olajfilm, a siklócsapágy határfordulatszámának nevezzük.
Hatássszög
A csapágy középvonala és a hatásvonal között bezárt szöget, hatásszögnek nevezzük. Radiális csapágyak esetén a hatásvonal és a középvonal merőleges egymásra, míg axiális csapágyak esetén a középvonal párhuzamos a hatásvonallal.
Hatásvonal
Gördülőcsapágyaknál azt az egyenest, amelynek irányában a gördülőtest az egyik gyűrűről a másik gyűrűre a terhelést átadja, hatásvonalnak nevezzük.
Kombinált tömítés
Azt a tömítési formát, amikor egy súrlódásos tömítést és egy érintkezés nélküli tömítést egymás után építenek be, kombinált tömítésnek nevezzük.
Kritikus fordulatszám
A nagy fordulatszámú tengelyeknél (1500/min felett) a tengelyanyag rugalmassága folytán a tengely forgása következtében hajlító vagy csavaró saját lengések keletkezhetnek. Ha ezeknek a kényszerített lengéseknek a frekvenciaszáma egybeesik a tengely saját rezgésének a frekvenciájával, akkor a rezonancia jelensége lép fel. Rezonancia esetén a nagy kitérések a csapágyazási helyek törésére vagy tengelytörésre vezethetnek. A tengelynek az a fordulatszáma, amelynél ez a rezonanciajelenség felléphet, a tengely kritikus fordulatszámának nevezzük.
Külső gyűrű
Azt a gyűrűt, amelynek a belső palástfelületén van a gördülőtestek futófelülete kialakítva, külső gyűrűnek nevezzük. A külső palástfelületen kapcsolódik a külső gyűrű a házzal.
Labirinttömítés
A labirinttömítés egy olyan érintkezés nélküli tömítés, amely két, nyúlvánnyal ellátott labirintgyűrűből áll, ahol az egyik gyűrű forog, a másik gyűrű áll.
Mészbázisú zsírok
A kalciumszappan alapú, szűk hőmérséklettartományban működő kenőzsírokat mészbázisú zsíroknak nevezzük.
Nátriumbázisú zsírok
A nátriumszappan alapú, vizben oldódó kenőzsírokat nátriumbázisú zsíroknak nevezzük.
között képesek ellátni a feladatukat.
Nemeztömítés
A csapágyházba négyszög vagy trapéz alakú hornyot alakítanak ki. Ide helyezik bele a nemezből készült tömítőgyűrűt vagy gyűrűket. A nemeztömítés súrlódó tömítés.
Nyakcsap, végcsap
A tengely végén elhelyezkedő hengerfelületet végcsapnak nevezzük. Azt a hengerfelületet, amely nem a tengely végén helyezkedik el, hanem egy közbenső hengerfelületen, nyakcsapnak nevezzük. A nyakcsapot egyik oldalról egy kisebb, másik oldalról egy nagyobb tengelyátmérő veszi közre. A nagyobb tengelyátmérő használható axiális helyzetbiztosításra is.
Olajfürdő
Merülő olajozásnál az alkatrészek egy része beleér az olajba, amelyet olajfürdőnek nevezünk.
Olajköd
A kenőanyag sűrített levegővel való elporlasztása során keletkező kenőanyag-levegő keveréket olajködnek nevezzük.
Olajszóró gyűrűk
Laza kenőgyűrűs olajozásnál a tengelyre szerelt gyűrűk beleérnek a kenőolajba, amely a tengely forgása következtében a gyűrűket megforgatja és ezáltal viszi fel a kenőanyagot a megfelelő helyre.
Olajszükségleti szám
A hordozóképes olajfilm kialakulásához és a mozgó felületek által a csapágyrésekbe szállított minimális kenőanyag mennyiség meghatározásához szükséges arányossági szám az olajszükségleti szám vagy más néven olajfogyasztási szám (
). A relatív excentricitás és a b/d viszony függvényében választható ki diagramból.
Próbajáratás
A kereskedelmi értékesítés előtt a csapágyakat kipróbálják, és egy meghatározott ideig egy úgynevezett próbafordulatszámmal megforgatják. Ezzel a szerkezeti elemek összecsiszolódnak, ami a továbbiakban csendes, nyugodt járást biztosít.
Radiális erőhatás
Azokat ez erőket, amelyek a csapágy középvonalára merőlegesen hatnak, radiális vagy sugárirányú erőknek nevezzük.
Radiális gördülőcsapágyak
Azokat a golyós és görgőscsapágyakat, amelyek radiális (sugárirányú) erők felvételére alkalmasak, radiális csapágyaknak nevezzük. A futófelületeket gyűrűkön alakítják ki.
Radiax csapágyak
Azokat a csapágyakat, amelyek egyszerre radiális (sugárirányú) és axiális (tengelyirányú) erők felvételére is alkalmas radiax csapágyaknak nevezzük.
Redukált nyomaték
A többirányú összetett igénybevételek esetén, amikor hajlítás és csavarás is fellép, akkor a kiszámított hajlítónyomatékból és csavarónyomatékból meg lehet határozni egy úgynevezett redukált nyomatékot. Ezt az alábbi összefüggés szemlélteti:
. A redukált nyomaték a tengelyre ható különböző nyomatékok eredőjét jelenti.
Relatív külpontosság
Az excentricitás (
) vagy más néven külpontosság a csap és a perselyfurat középpontja között jelentkező távolság egy adott üzemállapotban. A relatív excentricitás, egy résjellemző, az excentricitással arányos, mértékegység nélküli szám, az excentricitás sugárkülönbségre viszonyított értéke:
.
Simmering-tömítés
A Simmering tömítés egy súrlódásos tömítés, ahol egy gumiból készült gyűrű végzi a tömítést, amit egy acél gyűrű szorít a tengelyhez.
Sugárirányú görgőhézag
A sugárirányú (radiális) csapágyhézag mértéke az az elmozdulás, amellyel az egyik csapágygyűrű a másikhoz képest radiális irányban mérőterhelés nélkül elmozdítható az egyik határhelyzetből a másik határhelyzetbe.
Sugárirányú rögzítés
A csapágy sugárirányú (radiális irányú) elmozdulásának a megakadályozását sugárirányú (radiális irányú) rögzítésnek nevezzük.
Súrlódási szám
A súrlódási teljesítmény szempontjából fontos paraméter a
súrlódási tényező. A súrlódási tényező és a csapágy relatív játékának (
) közötti függvénykapcsolatot a súrlódási szám adja. A súrlódási számot más néven általánosított súrlódási tényezőnek is nevezik. A súrlódási szám a relatív excentricitástól, az olaj-bevezetési szögtől és a b/d viszonytól függ:
.
Száraz súrlódás
Álló helyzetben vagy igen kis fordulatszámon a perselyben a csap fémes súrlódással érintkezik, kenőolaj a felületek között nincs, a fémes súrlódási tényező fehérfém esetén 0,2-0,25, öntöttvas esetén 0,14. Ezt a súrlódási állapotot száraz súrlódási állapotnak nevezzük.
Talpcsapágy
A talpcsapágy olyan axiális vagy más néven támasztó csapágyak, amelyek az axiális (tengelyirányú) erőket képesek felvenni. Radiális (sugárirányú) erőfelvételre nem alkalmas.
Teherbíró olajfilm
A tiszta folyadéksúrlódási állapotban a két alkatrész elválik egymástól. A két alkatrész közötti résbe az olaj teljesen befolyik és egy összefüggő folyadékréteget képez. Ez a folyadékfilm fogja a továbbiakban a terhelést felvenni, ezért ezt a folyadékréteget teherbíró olajfilmnek nevezzük.
Tengelycsapok
Általában változó keresztmetszetű tengelyeket készítenek, bár léteznek állandó keresztmetszetű tengelyek is. Tengelycsapoknak nevezzük a tengely azon részeit, amelyek valamilyen más gépelemmel kapcsolódnak (csapágy, szíjtárcsa, fogaskerék). Attól függően, hogy ez a hengerfelület hol helyezkedik el, megkülönböztetünk végcsapokat és nyakcsapokat.
Tengelyirányú görgőhézag
A tengelyirányú (axiális) csapágyhézag mértéke az az elmozdulás, amellyel az egyik csapágygyűrű a másikhoz képest axiális irányban mérőterhelés nélkül elmozdítható az egyik határhelyzetből a másik határhelyzetbe.
Tengelyirányú rögzítés
A csapágy tengelyirányú (axiális irányú) elmozdulásának a megakadályozását tengelyirányú (axiális irányú) rögzítésnek nevezzük.
Tengelykapcsoló
A tengelykapcsoló két tengelyvég összekapcsolására, a teljesítmény és forgatónyomaték átszármaztatására alkalmas gépelem, amelyet a hajtó tengelyről a hajtott tengelyre visz át. Kialakításuk és működésük nagyon sokféle lehet.
Tiszta folyadéksúrlódás
A fordulatszám növelése során mind több és több olaj sodródik a felületek közé és bekövetkezik egy bizonyos fordulatszám esetén, hogy a két alkatrész szétválik és tiszta folyadéksúrlódás jön létre.
Tűrésmező
A tűréseknél a megadott alsó és egy felső határméret közötti távolságot tűrésmezőnek nevezzük.
Váltakozó feszültségi állapot
Nagyon ritkán fordul elő, hogy a csapágyakat állandó nagyságú és irányú erők terhelik. Azt a feszültségi állapotot, amelynél a csapágyra ható terhelések folyamatosan változnak, váltakozó feszültségi állapotnak nevezzük. Ilyen például egy önsúlyból és egy kiegyensúlyozatlan forgórészből álló rendszer.
Védőtömítés
A csapágy gördülő felületei közé a por és a szennyeződések bekerülését a védőtömítések akadályozzák meg. Ezeknek nagyon sok fajtája létezik.
Vegyes súrlódás
Amint a csap forgásnak indul, kis mennyiségű olaj kerül a felületek közé és kialakul a vegyes súrlódási állapot. Ekkor a súrlódási tényező meredeken csökken. A tengelycsap a perselyben érdekes módon a forgással ellentétes irányban helyezkedik el.
Vezetőváll
Azt a tengelyvállat, amely vezető-támasztó csapágyazás esetén a vezető csapágyat megvezeti (megtámasztja) vezető tengelyvállnak nevezzük.
Súgó
Oktatási Hivatal
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)