A bordástengely-kötés nagy nyomatékok átvitelére alkalmas alakzáró kötés. Tengelyirányban a nyomaték nagyságától függően több bordát alakítanak ki. Az agy ennek megfelelően van kialakítva.

A csapszegek átadják a terhelést a két elem között, miközben bennük nyíró és hajlító igénybevétel, illeszkedő felületeiken pedig palástnyomás ébred.

A csavarbiztosítás feladata, hogy a gépek mozgása, rázkódása következtében a csavarok, csavaranyák kilazulását megakadályozzák.

Általában fejes csavarokat használunk, amelyeket az egyik oldalon az alkatrészen átmenő furatba helyezzük. Ezután a másik oldalra valamilyen alátétet teszünk, majd a csavar menetes végére hajtjuk az anyát és a csavarfejjel együtt meghúzzuk.

Ha hengerre rajzolt csavarvonal mentén valamilyen síkidomot úgy vezetünk végi, hogy síkja állandóan keresztülmegy a henger tengelyén, csavarmeneteket kapunk.

Rendeltetésük szerint a csavartípusok: kötőcsavarok, támasztócsavarok, feszítő csavarok, különleges csavarok. Csavartípusok: hatlapfejű csavar, hatlapfejű csavar, kalapácsfejű horgonycsavar, kalapácsfejű négylaptövű csavar, kalapácsfejű ütközőorros csavar, kapupántcsavar, gyűrűs csavar, alapcsavar, illesztőcsavar, zárócsavar, rögzítőcsavar, háromlapfejű csavar, ászokcsavar, hernyócsavar, lencsefejű csavar stb.

Henger körül egy vonalat bal vagy jobb irányban csigavonalszerűen húzzuk meg, ezt nevezzük csavarvonalnak.

A csuklós megfogás: a rúd végét átfúrják, a furatba csapot helyeznek, amelynek kiálló végeit rögzítik. Elvileg ugyanígy járnak el rúd hüvelybe erősítésekor is: mindkettőbe üreget készítenek, s ebbe éket helyeznek az összekötött alkatrészek tengelyirányára merőlegesen.

Akkor beszélünk egysoros kötésről, ha a kötésben 1 szegecssor vesz részt.

Az egyszerű zsugorkötést 2 alkatrész között létesítik, a kötést azzal érjük el, hogy az összeszerelt alkatrészek között túlfedést hozunk létre.

Az ékhorony az egy mélyedés. A hossznyírású ékkel főleg a tengelyeket és a velük együtt forgó tárcsákat kapcsolják össze. A kötés úgy jön létre, hogy az agyba hornyot marnak, majd a horonyba 1%-os lejtésű éket szorítanak.

Ékekkel általában kerekeket, tárcsákat erősítenek fel tengelyre. Az ék egy ferde oldallal rendelkező csonka gúla alakú test, amelynek lejtése 1%.

Ha a körbevezetett síkidom háromszög alakú, élesmenetről beszélünk.

Éleikkel összeillesztett, egymással szöget bezáró lemezek élvarrattal hegeszthetők össze.

Azokat a kötéseket, amelyek a súrlódó erő segítségével hozzák létre a kapcsolatot, erővel záró kötéseknek nevezzük (ékkötésnél a feszítőerő létesíti a kapcsolatot).

Általában kötőcsavarok fejjel rendelkeznek, legismertebbek: hatlapfejű, kalapácsfejű, kapupánt, négylapfejű, háromlapfejű csavarok.

A fészkes ék olyan erővel záró kötés, amelynél a tengelybe egy fészket készítenek, amibe az ék beleül. A tengelyre az alkatrészet (pl. tárcsát) folyamatosan növekvő erővel kell felékelni.

A fészkes reteszt a kedvező erőátadás érdekében a tengely és az agy horonyban szorosan illesztik (P9/h9). Gyakran szerelt reteszkötéseknél kevésbé szoros illesztést választanak: a tengelyben J9/h9, az agyban N9/h9 az előírt illesztés. Ebben az esetben kisebb a kötés teherbírása.

A forrasztott kötés egy olyan anyaggal záró kötés, mely fémeket vagy fémmel bevont alkatrészeket köt össze. Nem oldható kötés.

Minden olyan mechanikai elven működő eszközt vagy szerkezet, mely az anyag vagy energia helyzetének vagy alakjának tervszerű megváltozására alkalmas.

Gépeknél közösen előforduló alkatrészek, amelyekből az egyes gépeket összeépítik vagy amelyekkel gyárakat, üzemeket berendeznek. Ilyenek a csavarok, tengelyek, tengelykapcsolók, csövek, csőelzáró szerkezetek, siklócsapágyak, gördülőcsapágyak, fogaskerekek stb.

Különleges tengelyszerkezet, melyben a nyomatékot olyan alkatrészre visszük át, melynek helyzete a hajtómotorhoz képest nem állandó.

3 lemez közös élvarrata a háromlemez varrat.

Ide tartoznak: illesztőszeg, csapszeg, kúpos szeg, helyzetbiztosító gyűrűk. Tengelyükre merőleges irányban terhelhetők, de kisebb mértékben, mint a keresztnyírású szegek.

A rögzítőgyűrűk a tengelyhez vagy furathoz horonyba szerelt felhasított rugalmas gyűrűk.

Alkatrész furatába szorosan elhelyezkedő henger alakú szeg, mely az elmozdulás megakadályozását igyekszik elérni.

Akkor használjuk, ha az átlapolt kötés már nem alkalmazható. Ennél a lemezvégek egymás mellé kerülnek s egyik vagy mindkét oldalon hevederlemezt helyeznek el úgy, hogy mindkét lemezvéggel fedésben legyen.

Az erő irányára merőleges elhelyezésű varratot homlokvarratnak nevezzük.

A horonyvarrat is 2 egymásra helyezett alkatrészt köt össze.

A hosszék hossztengelye párhuzamos a tengely és a tárcsa hossztengelyével.

A legegyszerűbb helyzetbiztosító elem. A szegecset a furatba helyezés után elszegecselik.

Íves reteszt akkor alkalmazunk, ha a beépítési hely szűk és kisebb aggyal viszünk át kisebb csavarónyomatékot.

Az ék hossztengelye az összekötendő alkatrészek hossztengelyére merőleges. Általában rudak bekötésére, beerősítésére használjuk.

Rudak összekötésére használjuk rúdirányú erőhatások átvitele céljából. A keresztnyírású éket a fészekbe feszítjük be, majd az összekötendő alkatrészek előfeszülést kapnak és a terhelés átvitele alakzárással történik meg.

Sasszeges biztosítással használatos csavaranya, nem lazuló kötést alkot.

Dugattyús gépekhez használatos tengelykötés, melynek anyaga kovácsolt acél, vagy különleges öntöttvas.

Olyan gépelem, mely 2 vagy több gépelem összekapcsolódását oldja meg, ilyen pl. a csavar.

Ha a magátmérőt és külső átmérőt összeadjuk és elosztjuk 2-vel, akkor kapjuk a középátmérőt.

Alkatrész furatába szorosan elhelyezkedő kúpos véggel készült szeg, mely elmozdulást nem enged meg.

Alkatrész furatába szorosan elhelyezkedő kúpos véggel készült szeg, mely elmozdulást nem enged meg.

A tengelyre illeszkedő felülete sík lap. Nagyobb nyomaték átvitelére alkalmas, mint a nyerges ék.

Ha a körbevezetett síkidom négyszög alakú, laposmenetről beszélünk.

A lyukvarrat 2 egymásra helyezett alkatrészt köt össze.

A csavarhenger belső átmérője a magátmérő.

A csavarkötés akkor tart biztosan, ha a csavar meghúzásához szükséges legkisebb erővel meghúzzuk. Ez a legkisebb szükséges erő:

- súrlódási szög

– felfelé mozgáshoz szükséges minimális erő

- menetemelkedés

Q - terhelés.

, ahol

– lecsúszást megakadályozó erő,

– súrlódási szög,

– menetemelkedés,

Q – terhelés.

A menetszelvény emelkedését a henger egyszeri körüljárásakor menetemelkedésnek nevezzük.

A menetprofil emelkedéséhez tartozó szöget menetemelkedési szögnek nevezzük.

Jele: .

Nagysága:

A csavarmenet jellege a síkidomtól, más néven a menetszelvénytől függ.

Sajtolás kötés létesítésekor az súrlódóerőt kell legyőzni, a minimális sajtolórerőnek tehát legalább ekkorának kell lennie.

Azokat a kötéseket, amelyek a kötés létrehozása után csak roncsolással lehet oldani, nem oldható kötéseknek nevezzük.

A névleges átmérő a csavar külső, legnagyobb átmérője.

A menetszelvény egyenlő oldalú háromszög, amelynek csúcsit a t menetmélység 1/8-ával levágják majd lekerekítik. Elnevezése a mm-ben mért külső átmérő, előtte M betű.

Az erő irányára párhuzamos elhelyezésű varratot oldalvarratnak nevezzük.

Önzáró a csavar, ha a kötés önmagától nem lazul meg. Az önzárás feltétele, hogy a csavar menetemelkedési szöge kisebb, vagy határesetben egyenlő legyen a súrlódási szöggel.

Ha a kötésben résztvevő valamelyik vagy mindkét alkatrész maga is zsugorkötéssel illeszetett darabokból áll, összetett zsugorkötésről beszélünk. Az egyes kötésekben alkalmazott túlfedések kölcsönösen hatnak egymásra.

A palástnyomás értékének nagysága a kötésben részt vevő alkatrészek anyagának rugalmassági tényezőivel és a relatív túlfedéssel arányos.

A bordás tengelykötésnél szilárdságilag kedvezőbb, borda nélküli, alakos tengelykötés.

Nem oldható kötés, a kapcsolat anyagzáró. Varrat nélküli kapcsolatot ad, a kapcsolatot a ragaszanyag létesíti az alkatrészek között.

Jele: .

D-d: túlfedés

D: tengelyátmérő

A nyomatékkötés kialakításához a tengelyben is és az agyban is hornyot alakítanak ki, és abba helyezik a reteszt.

Tengelykötés gyakori formája. Alakzáró kötés, az erőátvitel a retesz és a horony oldalfelületén nyomással történik.

Egymásba sajtolásról akkor beszélünk, ha a túlfedéssel készített alkatrészeket hideg állapotban, hossztengelyük irányában egymásba sajtolják, rendszerint kenőanyag alkalmazásával.

A sarokvarratot átlapolt vagy egymásra illesztett alkatrészek kötésére használják.

Hajtórúdfejeken vagy fedelek lefogására használják a sasszeges biztosítást, mely rendszerint koronás anyával használatos.

Akkor alkalmazzuk, ha a tengelyen az agyat elcsúsztathatóan kell elhelyezni. Nagyobb nyomaték átvitelekor párosan építik be.

A súrlódási tényező nagysága sok tényezőtől függ, ilyenek pl. az anyagminőség, a felületek kenési állapota és érdessége, a kenőanyag minősége stb.

A szegkötés olyan alakkal záró kötés, amely axiális helyzetbiztosításra alkalmazható.

A tompavarratot főleg közös síkban fekvő lemezek összekötésére használják. A leggyakrabban alkalmazott tompavarratok a V, az U és az X varrat.

Két alkatrész között túlfedésről akkor beszélünk, ha normál hőmérsékleten a tengely átmérője nagyobb lenne az agy átmérőjénél, ők azonban össze vannak sajtolva, ezért bennük feszültség ébred.

A hegesztés folyamán megömlesztett, majd megszilárdult anyagot varratnak nevezzük, ez létesíti a kötést.

A varratban megengedhető feszültség meghatározásához a varratgyengítési tényezőt használjuk, értékét táblázatból vesszük.

A zsugorkötések szilárdságát az érintkező felületeken – a túlfedés miatt – ébredő p nyomás, ill. Fs súrlódóerő adja. Ez a felületeket egymáshoz szorító erő és a súrlódási tényező szorzata.