Részei: a csap, a piskóta alakú heveder, a távtartó hüvely, és az összekötő csap. Gall-láncnak is nevezzük. Nagy hőmérsékletű és erős kopásnak kitett helyeken és kis sebességekhez (0,5 m/s) alkalmazzuk.

A csiga általában a csigahajtás behajtó kiskerekének felel meg. Ám nem fogszáma, hanem bekezdésszáma van. Kétféle geometriai alakkal készül. Az egyik a hengeres csiga, amely tulajdonképpen nagy foghajlásszögű egy vagy többfogú hengeres kerék. A másik a globoid csiga, amely ugyancsak nagy hajlásszögű, de toroid osztófelületű fogaskerék.

A toroid csiga, a toroid tárcsa, a csigakerék és a globoidkerék osztófelülete toroid alakú forgásfelület (osztótoroid). A globoid csiga osztófelülete az osztógloboid, amely a csigakerék osztótoroidjához hasonlóan egy, a csiga tengelyvonala felől nézve domború alakú körívdarabnak, az ún. alkotókör ívének a tengelyvonal körüli forgatásával származtatható.

A dörzskerékhajtásnál a kerületi erőt közvetlen érintkezéssel viszik át, amelyhez nagy súrlódási tényező és jelentős összeszorító erő szükséges. Két tengelyből, és egy-egy rájuk ékelt, hengeres vagy kúpos kerékből áll. A tengelyek mindig közös síkban fekszenek, kitérő tengelyek között nem alkalmaznak dörzshajtást.

A tárcsán futó szíjat felépítéséből következőleg egyidejűleg egy nagyobb húzó és egy kisebb hajlító igénybevétel is terheli.

Egy oldalon ágyazott szíjfeszítő, melyet keskenyebb szíjaknál használunk.

Az ékszíj az ékszíjhajtás hajtóeleme, trapéz profilú, általában 40°-os csúcsszögű. Általában vászonmentes gumiból készül, meghatározott tengelytávolságokhoz végtelenítve gyártják.

Két speciálisan kiképzett tárcsa között egy rugalmas vonóelem viszi át a paramétereket. A vonóelem profilszöge többféle lehet kialakítástól függően.

A végtelenített, tehát zártkörű vonóelemes hajtások esetében a szíj egy ún. szíjhurkot képez.

A teljesítmény átvitelt sok esetben nem egy, hanem több ékszíjhurok egymás mellé helyezésével oldják meg. Ekkor a tapasztalatok alapján az ún. ékszíjkészlet egyes darabjai hosszának megengedett legnagyobb eltérése 0,25% lehet, és keresztmetszetüknek is azonosnak kell lennie.

A lánc dinamikus terhelése esetén 10 óránál hosszabb működésre vonatkozó tényező, melynek tapasztalati értéke 1,2.

A fogfelület két részből áll, melyet az osztófelület választ ketté. Az osztófelület és a fejszalag közötti részt fejfelületnek nevezzük.

A fogaskerékhajtások kapcsolódásakor szükség van hézagokra. Ha nem lennének hézagok, akkor nem tudnának a fogak egymásba gördülni, és onnan kigördülni. A fogaskerekek a melegedés következtében egymásba szorulhatnak. Ezt a jelenséget fogtő interferenciának nevezik. A hézagoknak több fajtája létezik. A fogaskerék fogfenék-felülete és az ellenkerék fogtőfelülete közötti hézagot lábhézagnak (ritkábban fejhézagnak) nevezzük.

A fogaskerék tengelysíkja a tengelyvonalat tartalmazó sík, a tengelyvonalra merőleges sík pedig a forgássík. A kerék osztófelületétől kifelé eső részt fogfejnek nevezzük. A fogfejnek az osztófelülettől legtávolabbi része (amely a fogat határolja) a fogtető (fejszalag). A fogak tetőszalagjainak összességét fogtető-felületnek nevezik. A fogaskerék fogtető-felületének és a fogaskerék forgássíkjának metszésvonala a fejkör.

A fogaskerék tengelysíkja a tengelyvonalat tartalmazó sík, a tengelyvonalra merőleges sík pedig a forgássík. A kerék osztófelületétől kifelé eső részt fogfejnek nevezzük. A fogfejnek az osztófelülettől legtávolabbi része (amely a fogat határolja) a fogtető (fejszalag). A fogak tetőszalagjainak összességét fogtető-felületnek nevezik. A fogaskerék fogtető-felületének és a fogaskerék forgássíkjának metszésvonala a fejkör. A fejkör az elemi fogaskerék legnagyobb mérete.

Kompenzált fogazat esetén a fejmagasság megváltozik. Pozitív profileltolás esetén megnő a fejmagasság, negatív profileltolás esetén lecsökken az profileltolás értékével. Pozitív profileltolás esetén: . Negatív profileltolás esetén: .

A fogaskerék fogazatának a magassága a fogmagasság. A fogmagasságot az osztókör-átmérő két részre osztja. A fejmagasság a fogaskerék fejköre és osztóköre közötti magasság. A fejmagasság a fejmagasság-tényező és a modul szorzata.

A fogprofil két részből áll, melyet az osztókör választ ketté. Az osztókör és fejkör közötti részt fejprofilnak nevezzük.

A fogtető a fog osztófelülettől kifelé, legtávolabb elhelyezkedő felületdarabja. Ezt másképp tetőszalagnak vagy fejszalagnak nevezzük.

Az kúpkerék fogtőfelületéhez tartozó kúpfelület a fejkúp. A kúpkerék tengelye és fejkúpfelület által bezárt szög a fejkúpszög ( ). Az osztókúpfelület és a fejkúpfelület közötti szöget fejszögnek ( ) nevezzük.

Kitérő tengelyhelyzetek esetén a félkereszthajtással valósítható meg a forgatónyomaték átvitele.

A fogárok-fenék két fogprofil közötti fogárok osztófelülettől legmélyebben elhelyezkedő felületdarabja. Ezt másképp fenékszalagnak vagy lábszalagnak nevezzük.

A feszes ág a hajtott tárcsa után következő ág, amely a hajtó tárcsa előtt ér véget.

A feszes ág a hajtott tárcsa után következő ág, amely a hajtó tárcsa előtt ér véget. A feszes ágban ébred a nagyobb feszültség.

A két szomszédos fog közötti teret, amelybe a kerékkel kapcsolódó ellenkerék foga a forgás közben belenyúlik, fogároknak nevezzük. A fogárok-szélesség az egyenes fogú fogaskerék osztókörén az egy fogárkot határoló két ellentétes fogprofil távolsága ívhosszban mérve.

A fogazathelyesbítés célja az alámetszés és az interferenciák elkerülése, a csúszások kiegyenlítése és a fogazat teherbírásának növelése. Ennek egyik lehetősége a profileltolás. Akár kompenzált, akár általános fogazatot alkalmazunk, a különböző paramétereket befolyásolni tudjuk a megfelelő profileltolás megválasztásával.

A belső fogazású lánc csendes kapcsolódással fut fel a lánckerékre. Sebessége 6 – 7,5 m/s. Egyenletes nyomatékátvitelnél, jó kenési körülmények között 10 – 15 m/s láncsebesség is elérhető.

Ferdefogú fogaskereket lefejtő eljárással úgy készítenek, hogy a szerszám löketirányát nem párhuzamosra állítják be a keréktest tengelyirányával, hanem az valamekkora szöget zár be. Ezt a szöget fogferdeségi szögnek nevezzük.

Túlzott mértékű pozitív profileltolás esetén a szerszám nem a fog tövét, hanem a fogtetőt kezdi el kimunkálni, elvékonyítani. A jelenséget fogkihegyesedésnek nevezzük.

Az osztás két szomszédos, azonos (egyoldali) fogprofil távolsága ívhosszban, az osztókörön mérve. Az egymással kapcsolódó fogaskerekek osztásának meg kell egyeznie. A fogaskerekek palástján a fogak és fogárkok szabályosan követik egymást. A szomszédos fogak középvonalai által bezárt szöget osztásszögnek nevezzük.

A fogprofil a fog homlokmetszete, az osztófelület alkotójára merőleges metszet. Hengeres kerekeknél az osztófelületet osztóhengernek, kúpkerekeknél osztókúpnak nevezzük. A fogprofil két részből áll. A fogprofil osztófelület feletti része a fejprofil, az osztófelület alatti része a lábprofil. Több féle fogprofilt ismerünk (elméleti, névleges), de a gyakorlatban az ún. közelítő fogprofilt használjuk.

Fokozat nélküli módosítás akkor érhető el, ha a kúpfelületek más-más átmérőnél találkoznak.

Párhuzamos tengelyű hengeres fogaskerekek kapcsolódásakor mindig találunk két olyan kört, amelyek egymással érintkezve, csúszásmentesen gördülnek le. Ezeket a köröket gördülőköröknek hívjuk. A hozzájuk tartozó hengerek a gördülőhengerek. A gördülőkörök érintkezési pontja a gördülőpont (C főpont). A kapcsolóvonalnak öt nevezetes pontja van és A-tól E-ig tart. Ennek a szakasznak minden pontján más és más csúszási értékek vannak. A C főpontban tiszta gördülés van (nincs csúszás).

A gördülőkörhöz tartozó fogferdeségi szöget gördülőköri fogferdeségi szögnek nevezzük. Az axiális osztás megegyezik a háromszög menetemelkedésével.

A hüvelyes lánchoz hasonló kialakítású, de a hüvelyekre görgőt is szerelnek. Jelentősebb súrlódás csak a hüvely és a görgők között lép fel, a lánc és a lánckerék között alig. Nagyobb kerületi erők esetén két- és háromsoros láncokat alkalmazunk. Nagyobb teljesítményre lehet igénybe venni.

A fogaskerékpár behajtó elemét hajtókeréknek nevezik. Az egymással párosított fogaskerekek behajtó fogaskerekét 1-es indexszel jelölik. Minden további paraméter ezzel az indexszel látnak el (behajtó fordulatszám, behajtó nyomaték).

Azt a tárcsát, amelyről a forgást át kell vinni, hajtótárcsának nevezzük.

Azt a tengelyt, amelyről a forgást át kell vinni hajtó tengelynek nevezzük.

A fogaskerékpár kihajtó elemét hajtott keréknek nevezik. Az egymással párosított fogaskerekek kihajtó fogaskerekét 2-es indexszel jelölik. Minden további paraméter ezzel az indexszel látnak el (kihajtó fordulatszám, kihajtó nyomaték).

Azt a tengelyt, amelyre a forgás átkerül hajtott tengelynek nevezzük.

A fogasléc alakú lefejtő szerszámmal csak egy bizonyos fogszámig lehet elkészíteni az evolvens fogazatot. Ez alatt fogszám alatt a fogtő elvékonyodik, ennek következtében elgyengül. Ezt a jelenséget az alámetszés. Azt a fogszámot, amely alatt az alámetszés bekövetkezik, határfogszámnak nevezzük.

A szerszám éle a fogaskerék fogtövét elkezdi gyengíteni és megvékonyítani egy bizonyos fogszám alatt. Ezt a jelenséget nevezzük alámetszésnek. Azt a fogszámot, amely alatt az alámetszés megjelenik, határfogszámnak nevezzük.

A homlok-fogvastagság a fogaskerék homloksíkjában mért fogvastagság. A ferdefogú fogaskerék normálsíkjában van a szerszám által készített fogvastagság. Ez van kitranszformálva a homloksíkba.

A kapcsolószög a kapcsolóegyenes és a gördülőkörök érintkezési pontján (C főpont, gördülőpont) át húzott érintőegyenes által bezárt szög. Ennek a kapcsolószögnek a homloksíkra transzformált vetülete a homlokkapcsolószög.

A homloksík megegyezik a fogaskerék forgássíkjával. A homlokmetszet az osztófelület alkotójára merőleges metszet. Egyenesfogú fogaskerekeknél a homlokmetszet és a normálmetszet megegyezik.

A homlokmetszetben mérhető modult homlokmodulnak nevezzük. A homlokmodul mindig nagyobb, mint a normálmodul.

Temperöntvényből, utólagos megmunkálás nélkül készül. Szemenként könnyen összekapcsolható, olcsó. Elsősorban felhordóberendezésekben és mezőgazdasági gépekben alkalmazzák.

Kétféle hevedert alkalmazunk, a külsőt a csapokra, a belsőt a hüvelyekre sajtoljuk, és elfordulás ellen alakráróra készítjük. A csap és a hüvely viszonya a siklócsapágyakéhoz hasonlítható. Terhelhetősége a Gall-láncnál kedvezőbb. Sebessége elérheti az 5 m/s-ot.

A kúpfogaskerekeknél gömbi evolvens a fogprofil. Ez egy térbeli probléma, amivel nagyon nehéz a különböző számításokat elvégezni. Ezért, ha a hátkúpok közös érintősíkjára vetítjük a hátkúpok palástján jelentkező fogprofilokat, akkor már csak síkgeometriai problémát kell megoldanunk. Ezt az eljárást Tredgold féle közelítésnek nevezzük. Ezután egy képzelt hengereskerék-párral kell tovább számolni. Azokat a fogszámokat, amelyek a kúpkerekek fogszámait helyettesítik, képzelt fogszámoknak nevezzük: ; .

Keresztezett szíjhajtásról akkor beszélhetünk, ha a szíjhajtás a szíjak keresztezésével jön létre.

A felület minden érintkezési pontjában ható, a felületre merőleges erő, amely a tárcsa forgatása közben a súrlódási tényezőtől függően súrlódó erőt ébreszt.

Bármely forgó test felületén ható erő, amely a kerület minden pontját fellép, és érintőirányú.

A keskeny profilú ékszíjak magassági méretei megegyeznek a normál profilú ékszíjakéval. Eltérés csak a szélességi méretekben van. Ez által a szíj profilszöge kisebb, mint a normál ékszíjaké. Főleg a járművekben alkalmazzák.

A feszítő tárcsa tengelyének mindkét végét megfogja, szélesebb szíjaknál alkalmazzák.

A pozitív profileltolás esetén a szerszám középvonala nem metszi a kerék osztóhengerét, tehát távolabb van a kerék tengelyvonalától, mint a szerszámosztóvonal. Vagyis a szerszámot ki kell húzni sugárirányban a fogaskerék tengelyvonalától.

Az ékszíjhajtás zárt köre két tárcsából áll, ezek közül a kisebb átmérőjűt nevezzük kistárcsának.

Az ékszíjaknak van egy ún. jellemző átmérője. Ezen az átmérőn határozzák meg a szabványos szíjhosszúságot. A kord betétet ezen a jellemző átmérőn szokták elhelyezni, hogy a rugalmas gumiszíj nem nyúljon meg. Egy vagy két sorban szokás alkalmazni.

A körülfogási szög vagy más néven átfogási szög az a szögtartomány, amelyben a szíj érintkezik a tárcsával és közrefogja azt. Az átfogási szöget β -val jelöljük.

A körülforgási szög vagy más néven átfogási szög az a szögtartomány, amelyben a szíj érintkezik a tárcsával és közrefogja azt. Az átfogási szöget jelöljük.

Szíjhajtás esetén átfogási szögnek vagy körülforgási szögnek nevezzük azt a szögtartományt, amelyen a szíj érintkezik a tárcsával.

A teljes fogmagasság a fejmagasság és a lábmélység összege. A közös fogmagasságot más néven működő fogmagasságnak is nevezik. A működő fogmagasság a lábhézag nélküli fogmagasságot jelenti. A működő fogmagasság az egyik kerék osztókörön felüli magasságának (fejmagasságának) és az ellenkerék osztókörön felüli magasságának (fejmagasságának) az összege. Tehát a működő fogmagasság a két fejmagasság összege.

A közös fogmagasság (más néven működő fogmagasság) az elemi fogaskerékhez hasonlóan nem változik meg kompenzált fogazat esetén. Úgy számítható ki, hogy összeadjuk a pozitív és a negatív profileltolásos fogaskerék fejmagasságai. Ez az alábbiak szerint alakul: .

A fogfelület két részből áll, melyet az osztófelület választ ketté. Az osztófelület és a lábszalag közötti részt lábfelületnek nevezzük.

A fogaskerék tengelysíkja a tengelyvonalat tartalmazó sík, a tengelyvonalra merőleges sík pedig a forgássík. A kerék osztófelületétől a keréktest felé eső részt foglábnak nevezzük. A fogláb (fogárok) legmélyebb része az ún. fogárok-fenék (fenékszalag, lábszalag). A fogak lábszalagjainak összességét fogfenék-felületnek nevezzük. A fogaskerék fogfenék-felületének és a fogaskerék forgássíkjának metszésvonala a lábkör.

Kompenzált fogazat esetén a lábmélység is megváltozik. Pozitív profileltolás esetén lecsökken a lábmagasság, negatív profileltolás esetén megnő az profileltolás értékével. Pozitív profileltolás esetén: . Negatív profileltolás esetén: .

A fogprofil két részből áll, melyet az osztókör választ ketté. Az osztókör és a lábkör közötti részt lábprofilnak nevezzük.

Az kúpkerék lábkúpalkotójához tartozó kúpfelület a lábkúp. A kúpkerék tengelye és lábkúpfelület által bezárt szög a lábkúpszög ( ). Az osztókúpfelület és a lábkúpfelület közötti szöget lábszögnek ( ) nevezzük.

Láncsebességen az adott lánc egyik pontjának időegység alatt megtett útját értjük.

A laza ág a hajtótárcsa után következő ág, amely a hajtott tárcsa előtt ér véget. A laza ágban ébred a kisebb feszültség.

A laza ág a hajtótárcsa után következő ág, amely a hajtott tárcsa előtt ér véget.

Lépcsős tárcsák esetén egyetlen tengelyen több, különböző átmérőjű tárcsa helyezkedik el, így egy szíjhurokkal többféle módosítás is megvalósítható.

Ha D jelöli a nagyobbik tárcsa átmérőjét, d a kisebbik tárcsa átmérőjét, h pedig az ékszíj magassági méretét, akkor a megengedhető tengelytávolság ( ) az alábbiak szerint alakul: .

Az ékszíjhajtás zárt köre két tárcsából áll, ezek közül a nagyobb átmérőjűt nevezzük kistárcsának.

Az alámetszés elkerülése érdekében a szerszámot elmozdítják radiális irányban. Ha a lefejtés során a kerék osztóhengerén a szerszámközépvonallal párhuzamos egyenes szerszámosztóvonal gördül le, akkor profileltolásos fogazat jön létre. A szerszámosztóvonal távolsága a szerszámközépvonaltól a profileltolás. Pozitív profileltolásnak nevezzük, ha a szerszám középvonala nem metszi a kerék osztóhengerét, tehát távolabb van a kerék tengelyvonalától, mint a szerszámosztóvonal. Ha metszi a kerék osztóhengerét, akkor negatív profileltolásról beszélünk.

A fogaskerék mindenkori fogirányára merőleges sík a normálsík. A normálsíkban elkészített metszet a normálmetszet. Egyenesfogú fogaskerekeknél a homlokmetszet és a normálmetszet ugyanaz.

Nem végtelenített, az egyik oldalról nyitott ékszíjhajtás.

Nyitott szíjhajtásról akkor beszélhetünk, ha a szíjtárcsák forgásirányai megegyezőek.

A fogaskerék tengelysíkja a tengelyvonalat tartalmazó sík, a tengelyvonalra merőleges sík pedig a forgássík. A fogaskerék osztófelületének és a fogaskerék forgássíkjának metszésvonala az osztókör. Elemi és kompenzált fogazatú kerekeknél az osztókör egybeesik a gördülőkörrel.

A kapcsolódó kúpkerekek forgásakor a gördülőfelületeik (a gördülőkúpok) csúszásmentesen gördülnek le a kúpok közös OC alkotója mentén. Ezek a kúpok egyben az osztókúpok is.

A feszítő tárcsa tengelyének mindkét végét megfogja, szélesebb szíjaknál alkalmazzák.

Abban az esetben, ha a csigakerék a behajtó elem és a csiga a kihajtó elem, előfordulhat az a jelenség, hogy az egész hajtás egyhelyben marad és nem mozdul. Ez akkor fordul elő, ha a súrlódási félkúpszög nagyobb, mint a gördülőköri emelkedési szög. Ezt a jelenséget önzárásnak nevezzük.

A fogazat korrigálására azért van szükség elsősorban, hogy az interferenciákat elkerüljük. Ezért profileltolást alkalmazunk. A fogaskerekeknél minden jellemzőt a modullal fejezünk ki. A profileltolás-tényező a modulra vonatkoztatott profileltolás.

A hevederekre erősített nyúlványokkal vannak ellátva, amelyekre anyagszállítás céljából lapokat lehet szerelni.

A legegyszerűbb és legrégebbi típusú lánc, amelyet rúdanyagból darabolással, hajlítással ás az érintkező felületek mentén végzett tűzi, vagy ellenállás hegesztéssel gyártanak. Leginkább teheremelésre használják.

A két szíjágban nem azonos a feszültség, ezért a feszes ág jobban megnyúlik, mint a laza ág, ez csak úgy lehetséges, ha a szíj csúszik a tárcsákon.

A szíjtárcsa azon része, amely a szíj lecsúszását meggátolja.

A hajtások során az erőátvitelt közvetítő szerkezeti elemek a szíj és a tengely között.

A csúcsponttól az alkotón mérve tetszőleges távolságban a kerületi sebességek mindig egyenlők. Az osztókúpszögek, a kerék tengelyvonala és az alkotó által bezárt szögek. Behajtó kúpkerék esetén , kihajtó kúpkerék esetén . Elemi és kompenzált fogazat esetén a két osztókúpszög összege egyenlő a tengelyszöggel. Általában a tengelyszög 90°, de vannak ettől eltérő tengelyszögű hajtások is.

A szíjhajtás estében a két tengely középpontjának távolsága.