A szerkezet kialakítása szempontjából állandó és változtatható áttételű hajtóműveket különböztetünk meg. Az állandó áttételű fogaskerék-hajtóműveket röviden áthajtóműveknek nevezzük (régebben ipari hajtóműnek is nevezték). A változtatható áttételű fogaskerékhajtóművek közül azokat, amelyek fő feladata az áttétel változtatása, sebességváltónak, azokat pedig, amelyeknek fő feladata a forgásirány változtatása, irányváltóknak nevezzük.

A szerkezet hasonló voltára való tekintettel az irányváltók csoportjába soroljuk azokat a fogaskerék-hajtóműveket is, amelyek kizárólag a forgásirány átváltására szolgálnak az áttétel megváltoztatása nélkül. A fogaskerékhajtómű áttétele a bemenő és kimenő , tengely fordulatszámának hányadosa. Ha ez a szám 1-nél nagyobb, akkor lassító hajtóműnek, ha egynél kisebb, akkor gyorsító hajtóműnek nevezzük. A hajtómű előtervezésekor ügyelni kell arra, hogy ne vegyük fel egész számra, így nem fog két azonos fog kapcsolódni. A legjobb, ha az egy fokozatra kiszámított áttétel végtelen tizedes törtre jön ki. Szabványos hajtóművekre rendszerint az áttételek szabványsorozata szerinti névleges áttételt adják meg az áttétel pontos értéke helyett. Kapcsolódó fogaskerék-pároknál a nagyobb és a kisebb fogszámú kerék fogszámának hányadosa a fogszámviszony. Lassító hajtásoknál a fogszámviszony és az áttétel megegyezik.

Ha a fogaskerék-hajtóműnek több bemenő vagy kimenő tengelye van és ezek különböző fordulatszámúak, jellemző áttételként első helyen a főhajtás irányába eső legnagyobb üzemszerű áttételt kell megadni. A hajtóműben működő és egy adott áttételt megvalósító kapcsolódó fogaskerékpárt lépcsőnek nevezzük. Az egy fogaskerékpárt tartalmazó hajtóművet egylépcsős fogaskerék-hajtóműnek, a több fogaskerékpárt tartalmazó hajtóművet többlépcsősnek nevezzük. Fogaskerék-hajtóműnek nevezünk minden olyan, kizárólag fordulatszám, forgásirány, forgatónyomaték vagy ezek bármilyen kombinációjának fogaskerekekkel történő megváltoztatására szolgáló zárt szerkezet, amely mind hajtó, mind hajtott gépről leválasztva - szerkezeti változtatás vagy kiegészítés nélkül - nyomaték átvitelére továbbra is alkalmas gépegység marad.

A fogaskerék-hajtóműveknek sok típusa ismert a kialakítás, a rögzítés módja, a tengelyelrendezés helyzete szerint. Az átvitt forgómozgás jellemzőinek (forgásirány, szögsebesség, nyomaték stb.) jelentős megváltoztatását hajtóművek alkalmazásával valósíthatjuk meg. A hajtóművek elsősorban arra szolgálnak, hogy a villamos motorok szabványos fordulatszámait (pl.: , stb.) a különféle technológiai igényeknek módosítsák, lecsökkentsék vagy növeljék.

Ugyanakkor két azonos típusú és azonos teljesítményű forgógép közül a nagyobb sebességen működő az olcsóbb, mert kisebb, de a leadott forgatónyomatéka is kisebb. Egy ilyen olcsóbb hajtógéppel kiszolgálható egy kis sebességigényű munkagép nagy nyomaték esetén is, ha megfelelő hajtóművet alkalmazunk. Összefoglalva a hajtómű az erőgép és a munkagép közé építhető önálló egység, amely segítségével a forgó mozgás jellemzői módosíthatóak a munkagép igényei szerint. A fogaskerékké kiképzett forgattyútárcsa a sokszorozó hajtóműből különféle fordulatszámokkal hajtható. A rajta sugárirányban elhelyezett csavarorsó (forgattyúkar) forgatásával a forgattyúcsap helyzete, a forgattyúkör sugara (R) változtatható. A hajtórúd egyik vége a forgattyúcsaphoz kapcsolódik és vele a forgattyúkörön forgó mozgást végez. Másik vége egyenes vezetékben csúszik és egyenes vonalú mozgásra kényszeríti a hozzá csatlakozó elemet (pl. a gyalugép lökőkost). A forgó mozgást tehát a hajtórúd alakítja át egyenes vonalú mozgássá. Fogaskerék-hajtóműnek nevezünk minden olyan, kizárólag fordulatszám, forgásirány, forgatónyomaték vagy ezek bármilyen kombinációjának fogaskerekekkel történő megváltoztatására szolgáló zárt szerkezet, amely mind hajtó, mind hajtott gépről leválasztva nyomaték átvitelére továbbra is alkalmas gépegység marad.