Az ún. Bázeli Egyezmény az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagországai által, a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázelben 1989. márc. 22-én aláírt nemzetközi egyezménye, melyet Magyarország 1996. július 12-én vezetett be jogrendjébe a 101/1996(VII.12.) Kormányrendelettel.

….”Az Egyezmény részesei tudatában vannak az emberi egészség és a környezet károsodása kockázatának, amit a veszélyes és az egyéb hulladékok önmagukban, valamint az országhatárokat átlépő szállításuk során okoznak. Figyelembe veszik azt a fenyegető veszélyt, amelyet a veszélyes- és az egyéb hulladékok növekvő mennyisége és összetett volta, valamint az országhatárokat átlépő szállításuk okoz. Figyelembe veszik továbbá, hogy az ember egészségének és a környezet állapotának az ilyen hulladékok káros hatása elleni leghatásosabb védelme az, hogy e hulladékok képződő mennyiségét és/vagy veszélyességét a lehető legkisebbre csökkentik. Meggyőződésük, hogy az egyes államoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük azért, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékok kezelését, beleértve azoknak az országhatárokat átlépő szállítását és ártalmatlanítását az emberi egészség és a környezet védelmével összhangban biztosítsák, bárhol is ártalmatlanítják ezeket a hulladékokat…..”

…” Meggyőződésük, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékok az országhatárokat átlépő szállítása csak akkor engedélyezhető, ha e hulladékok szállítása és végleges ártalmatlanítása a környezet károsodása nélkül megoldható, valamint eltökélt szándékuk, hogy az emberi egészséget és a környezetet szigorú ellenőrzés útján megvédik a veszélyes és az egyéb hulladékok képződéséből és kezeléséből származó káros hatásoktól….”

2000mikroPa = 40 dB Két hanginger közötti különbséget a relatív ingerintenzitás jellemez. H = 10 logI/I0 B. I0 a vonatkoztatási alap a dB skálán, a 0 pont. A Bell-skála hátránya, hogy a különböző frekvenciájú hangok ingerküszöbe különböző. Ezért minden eltérő frekvenciájú hanghoz meg kéne keresni a saját ingerküszöbét. 1936-ban az I0 értékének a 10-12 W/m2 választották, amely 100 Hz tisztahangnak, az ingerküszöbnek felel meg. 1 watt = 10 log 1/10-12 = 10 x 12 = 120 dB Ha egy tetszőleges frekvenciájú vagy összetételű hallható hang a hallás alapján megítélve éppen olyan hangos, mint egy 100 Hz tisztahang, akkor a kérdéses hang phon-hangossága, azaz hangossági színtje: H = 10.logI/I0 phon Eszerint az 1000 Hz-nél az ingerküszöbnek megfelelő intenzitású hang hangossága 0 phon, és a tíz billiószor nagyobb intenzitású I = 1013 I0 , már fájdalom érzetet keltő hangossága 130 phon.
A phon skála néhány adata:

hallásküszöb 0,

halk falevél-suttogás 10,

suttogás 20,

csendes utcazaj 30,

papírszakítás 40,

normális beszélgetés 50,

hangos beszéd, írógépelés zaja 50,

nagyvárosi zaj 70,

kiabálás 80,

gépteremzaj 90,

motorkerékpár (max) 100,

kovácsműhely 110,

repülőgépmotor (3m-ről) 120,

fájdalomküszöb 130.
Minden más frekvencia phon érték az egyező hangosságszintű, 100 Hz tiszta hang dB értékével. A phon, a hangosság egyértelmű jellemzésére alkalmas. A hangerősség és a hangosság összefüggésénél a frekvencia szerepet, tehát a decibel és a phon skála közötti különbséget, az egyenlő hangosság görbe illusztrálja. Az abszcissza a frekvencia, az ordináta az I intenzitás, illetve a decibelben kifejezett intenzitásszint: n = 10log(I/I0) watt/m2 alapszint. Látható, hogy az 1000 Hz a dB és a phon értéke megegyezik =120. Más frekvenciák esetében ez nem áll fenn. Pl. 100 Hz-nél a 0 phon hallásküszöbnél 40 dB intenzitás szint felel meg. Ez azt jelenti, hogy hogy 100 Hz-nél a fül kevésbé érzékeny és I0 = 10-12 watt/m2 helyett 104 I szükséges. Az érzet erőssége jobban megközelíthető az inger relatív erőségek tört kitevőjű hatványával.

Diffúz (felületi), vagy matematikai-fizikai módszerekkel pontosan meg nem határozható légszennyezés az, amikor a légszennyező forrás pontos felülete és az abból kilépő légszennyező anyagok mennyisége (térfogatárama, hőmérséklete, pontos mennyisége, esetleg valamennyi összetevőjének minősége stb.) pontosan, egzaktul nem határozható meg. Ilyennek minősül például az égő erdő, tarló, poros földút esetleg meddőhányó felülete stb.

A domborzat a szilárd földkéreg szerkezeti formája, melyen térszíni kiemelkedések és mélyedések váltogatják egymást. Típusai: a hegy, a hegység, a lépcső (lépcsővidék), a völgy, a medence, a síkság és a part. A fogalmak domborzati formacsoportokat jelölnek, amelyekbe valamennyi domborzat jellege szerint besorolható.

Effektív hőmérséklet a kellemes közérzet melletti hőleadás jellemzője. Ennek meghatározására a Yaglou-féle nomogrammot kell alkalmazni. Ha a légsebesség nem nulla a korrigált effektív hőmérsékletet kell figyelembe venni. Szellőzésről is gondoskodni kell » mérgező anyagok.

Az ergonómia az emberi használatra történő tervezés tudománya.

Extenzív környezetvédelemnek nevezzük, ha a termelés és/vagy szolgáltatás közben keletkezett bármely energiaforma és/vagy anyag környezetbe kerülését megakadályozzuk a technológiához nem szervesen kapcsolódó környezetvédelmi berendezés (pl. leválasztó, szűrő stb.) telepítésével.

Extenzív zajcsökkentés: A meglevő zajos technológiák utólagos ellátása zajcsökkentő eszközökkel, melyek elnyelik, visszaverik, vagy más módon megakadályozzák a káros zajok, és/vagy rezgések környezetbe jutását. (Pl.: zajos szivattyú hangelnyelő tokkal burkolása, vagy zajos közlekedési utak melletti lakóterületek hangelnyelő fallal való zajárnyékolása.)

Felső világítás, ha a természetes fény a helyiség mennyezetén elhelyezett nyílásokon keresztül jut a munkahelyre. Felső világítási mód többszintes épületben csak a felső szinten, ill. egyszintes épületben alkalmazható. Előnye a munkahelyek megvilágításának egyenletessége, mert a fény arányosan oszlik meg a belső térben.

Előfordulása szerint beszélhetünk légköri víztartalomról, mely a levegő páratartalmát (felhőket) és a belőle képződő különböző halmazállapotú csapadékokat jelenti. Mennyisége a földi vízkészlethez viszonyítva csekély, elhelyezkedését tekintve túlnyomó része a Föld felszínétől számított 8 km-es légköri zónában található. Felszíni vizek csoportjába tartozik valamennyi álló- és folyóvíz a föld felszínén, de ide soroljuk a talajvizet is. Ez utóbbi a talajban levő első vízzáró (agyag vagy összefüggő repedésmentes kő) réteg fölötti víztartalom. Környezetvédelmi és vízvédelmi szempontból felszín alatti vízként ismerjük a talaj azon víztartalmát, mely az első vízzáró réteg alatt vagy két vízzáró réteg között található. Utóbbit rétegvíznek is szokás nevezni.

– Ártézi vagy mélységi víz az a felszín alatti rétegvíz, amely két vízzáró réteg között, általában 20 métertől több km-es mélységig helyezkedik el.

– Termálvíz olyan mélységi víz, melynek hőmérséklete nagyobb 30 °C-nál.

– Ásványvíznek tekintjük azokat az – általában mélységi – vizeket, melyek oldott sótartalma nagyobb 1000 mg/dm3-nél.

– Karsztvíznek nevezzük a mészkő- és dolomithegységek repedéshálózatán keresztül beszivárgó, ott üregekben, barlangokban, esetleg föld alatti tavakban összegyűlő vizeket.

– Gyógyvíznek ismerjük azokat az emberi egészségre bizonyítottan kedvező hatású vizeket, amelyeket az erre jogosult egészségügyi hatóság gyógyvízzé nyilvánított és akként törzskönyvezett.

– Forrás: a vizek természetes felszínre bukkanása, ha vízhozamuk tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad.

Olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek a kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek kielégítését, azaz az ember életminőségének olyan módon való javítása, hogy közben az azt támogató ökoszisztémák tűrőképességeinek határain belül maradunk.

A foglalkozási ártalom a munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható káros hatás, amelyet azonban az ember maradó károsodás nélkül elvisel. A foglalkozási ártalmak nem szükségszerű velejárói a munkának, mint ahogy a balesetek sem. Legnagyobb részük műszaki, egészségügyi intézkedésekkel, módszerekkel és eszközökkel megelőzhető.

Ha a károsító hatás mértéke – az egyéni érzékenységet is figyelembe véve – az elviselhető szintnél nagyobb, a szervezet nem képes alkalmazkodni és regenerálódni, hanem megbetegszik. Ez a foglalkozási betegség.

A fotoszintézis a zöld színtestekkel rendelkező autotróf növényzet azon tulajdonsága, amely segítségével a Nap energiáját felhasználva, a légköri szén-dioxidot szénforrásként, a vizet és a talajban oldott nitrogénsókat oxigén-, és hidrogén-, illetve nitrogénforrásként felhasználva az élettelen anyagokból élő fehérjét, azaz növényi sejteket tudnak előállítani.

A homoszféra a légkör alsó, gázösszetételét tekintve - a felszíntől mért magasságtól függetlenül - állandó összetételű része. Hőmérsékleti rétegződése alapján további 3 részre osztjuk, melyek a legalsó troposzféra, fölötte a sztatoszféra, majd a mezoszféra. Legalsó, talajközeli része, a troposzféra egyben a földi élettér része is. A homoszférában a levegő hőmérséklete a magasság növekedésével párhuzamosan kilométerenként kb. 6-6,5 °C-kal csökken.

Gyakori betegség, különösen az alkaron, a kézen, a lábszáron és a lábfejen fordul elő. Legtöbbször a tartós túlterhelés következménye, de kiválthatja gyennyes góc vagy fertőző betegség is.Fájdalmas, bénító állapot, amely a kéz és a kar idegeit, különösen a csukló középső idegét támadja meg. Általában azokat éri, akik állandóan erőltetik ezeket a területeket, pl. a gépelők.

A termelési technológiát a technika mindenkori fejlettségéhez igazítva úgy tervezik és/vagy módosítják, hogy az a lehetséges minimális anyag és energiahordozó felhasználása mellett a leghatékonyabban termeljen, hulladék lehetőleg ne keletkezzen, vagy a hulladékokat a technológiába (esetleg más technológiákba) visszaforgatva maradéktalanul hasznosítani lehessen.

A zajos technológiák, gépek, eszközök tervszerű, még a telepítés vagy üzembe helyezés előtt történő kiváltása oly módon, hogy a tervezett munkaműveletet (gyártást) maradéktalanul elvégezhessék, de aközben a technológia (eszköz, megmunkáló berendezés) kiváltása következtében zaj vagy rezgés ne keletkezhessen, illetve annak mértéke lényegesen kisebb legyen a hagyományos, zajos technológiákhoz képest. (pl.: a daraboláshoz hagyományosan alkalmazott fűrészgép helyett vágásra vágópisztolyt vagy lézeres megmunkálást alkalmaznak)

Az ionizáló sugárzás lehet részecskesugárzás vagy elektromágneses sugárzás. Az elektromágneses sugárzás hatása a fotonok kvantumenergiájától függ. Ha az energiaszint magas, a foton képes molekulákat vagy atomokat ionizálni. Az ionizáló és nem ionizáló sugárzások között nincs éles határ, a gyakorlatban a 0,1 mikron alatti hullámhosszúságú sugárzást szokás ionizálónak tekinteni.

A nem ionizáló sugárzások közül biológiai szempontból legjelentősebb az ultraibolya sugárzás. Ennek hullámhossz tartománya három részre osztható: UVA(0,32-0,40 mikron), UVB(0,28-0,32 mikron), UVC (0,1-0,28 mikron). Az UVB, és az UVC sugárzások nagyrésze el sem éri a felszínt. Az UVA eléri a földfelszínt és fontos élettani hatásai vannak. Ez a sugárzás az állatok és emberek bőrében pigment képződést vált ki, és hozzájárul a D-vitamin szintézishez, növényekben pedig a klorofillképzésben és fotoszintézisben játszik szerepet. Az utóbbi folyamatnál a növény leveleiben vízből és széndioxidból oxigén-felszabadulás mellett szénhidrátok képződnek.

Hulladéknak minősül bármely, a termelés, a szolgáltatás, vagy a felhasználás során bármely okból keletkezett (pl. selejtezett, fel nem használt, szennyezett, szavatosságát vesztett, maradék, további használatra alkalmatlanná vált stb.) anyag vagy termék, mely a hatályos nemzetközi és hazai (2000. évi XLIII Törvény, illetve a 16/2001(VII.18.) KöM rendelet) jogszabályok alapján további kezelést (pl. ártalmatlanítást, hasznosítást) igényel. Ipari hulladéknak minősülnek az ipari gyártásfolyamatok során keletkezett és ugyanazon folyamatokban vissza nem hasznosított hulladékok, beleértve a mezőgazdasági ipar (pl. malomipar, konzervgyártás stb.) valamint az ipari szolgáltatások során keletkezett hulladékokat is.

Kommunális (települési) hulladékok a háztartásokból származó szilárd és/vagy folyékony hulladékok, illetve a háztartási hulladékokhoz hasonló jellegű és összetételű, azokkal együtt kezelhető más hulladékok.

A környezetgazdálkodás nemcsak a természetes és művi környezetünk meglevő anyagaival és energiáival való tervezett és ésszerű gazdálkodást, hanem az emberi élet és a társadalom működése közben keletkezett szennyezők és hulladékok környezetbe kerülésének megakadályozását, azok keletkezésének a technika mindenkori szintjének megfelelően való elkerülését is jelenti a nemzetek közti méltányosság és az egyéntől a társadalmakig terjedő felelősség tudatában.

A környezetvédelem természetes és épített környezetünk káros – elsősorban humán eredetű – hatásoktól történő megóvása és fenntartása.

A munkaegészségügyi tevékenység célja a munkavégzés során

- a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése (a továbbiakban: munkahigiénia), valamint

- a munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése (a továbbiakban: foglalkozás-egészségügy) révén a munkát végző személy egészségének megóvása.

A helység, a műhely hőmérsékletét, légnedvességét, a levegőmozgását értjük. Ez rendszerint akkor káros az egészségre, ha jelentösen meghaladja az átlaghőmérsékletet, vagy sokkal kisebb annál.

Azokat a lélektani viszonyokat tanulmányozza, amelyek a termelőmunka során alakulnak ki.
Különféle viszonyok jöhetnek létre:

– az ember és a szerszám között, az ember és a gép, általában az ember és a munkaeszköz, ill. munkatárgyak között;

– az ember és környezete, a munkavégzés szervezete között;

– a dolgozó emberek együttműködésében, így a vezetők és a beosztottak között, az azonos szintű munkatársak kapcsolataiban.
A munkalélektan az ember személyiségét, a munkában közreható lélektani folyamatokat elemzi. Vizsgálja a munkatevékenység belső szabályzásában ható észlelései, emlékezeti, gondolati, akarati folyamatokat, továbbá az ember hajlamainak, érdeklődésének, képességeinek és készségeinek szerepét a munkafolyamatban. A tömegközlekedési járművek vezetőinek (akik felelőssége a munkájuk során az átlagosnál sokkal nagyobb, pl. a mozdonyvezetőé) munkalélektani alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük, még mielőtt a szakmát tanulni kezdenék, majd a munkaviszonyuk folyamán is, meghatározott időszakonként. A munkára, a választandó foglalkozásra való alkalmasságot munkalélektani szempontból pszichológusok vizsgálják munkalélektani laboratóriumokban, elsősorban műszeres- és tesztvizsgálatokkal. Egyes - jogviszonyokban meghatározott - munkakörök betöltéséhez feltétel a pszichológiai (lélektani) alkalmasság. A vizsgálattal állapítják meg, hogy a munkavállalónak megvannak-e az általa betölteni kívánt munkakörben a pszichés terhelés elviseléséhez szükséges adottságai, továbbá a szükséges észlelési, döntési és cselekvési képességei.

A nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése.

A földi magaslégkörben, a sztratoszférában a Nap nagyenergiájú, ibolyántúli (UV) sugárzása következtében a kétatomos oxigéngáz háromatomos ózonná alakul. Az ózon részben elnyeli, részben megszűri a világűr felől, a Napból érkező káros ibolyántúli sugárzást, ezáltal csökkenti a felszínt érő és elsősorban az élőket károsító UV sugárzás mennyiségét, azaz „pajzsként” védi a felszíni életet.

Különösen veszélyes és mások testi épségét is veszélyeztető munkakörök betöltéséhez szükséges.

Ilyen munkaköröket töltenek be pl.: a vasútüzemi dolgozók, a tömegközlekedési eszközök vezetői, a kamionvezetők, és általában a közlekedésben járművezetőként rendszeresen részt vevők.

A pályaalkalmassági vizsgálat célja orvosi-pszichológiai szempontból elbírálni, hogy a munkakört betöltő dolgozó adottságai alkalmasak-e arra, hogy mások egészségének, testi épségének veszélyeztetése nélkül végezze munkáját. Például az agresszív természetű egyén a zsúfolt városi közlekedésben erőszakos magatartása miatt a baleseti veszélyt fokozza.

Azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez a pályaalkalmassági vizsgálat is kötelező, miniszteri rendelet határozza meg.

Az elemeknek több, különböző atomsúlyú változata létezik, amelyeknek a legtöbb fizikai és kémiai tulajdonsága megegyezik. Ezeket izotópoknak nevezzük. A radioaktív izotópok magjában lezajló átalakulások nagyon változatosak. Az átalakulást kísérő sugárzások között megkülönböztetünk alfa, béta, gamma és neutron sugárzást. A Miniray sugárzásmérő ezek közül a béta és a gamma sugárzás észlelésére alkalmas. A béta sugárzás gyors elektronokból áll. A gamma sugárzás a közönséges fényhez hasonlóan fotonokból áll. A radioaktív anyag által kibocsátott sugárzás mennyisége egyenesen arányos az adott anyagmennyiségben lezajló átalakulások számával. A magátalakulások gyakoriságának mértéke az aktivitás.

Elektromágneses rezgés. A gyakorlatban segítségével információt tudunk közvetíteni, ezt használjuk pl. a mobiltelefonok, ill. bizonyos számítógép-hálózatok kommunikációjához.

A stroboszkóp-hatás a mesterséges fénnyel, a gázkisülési csövekkel (pl. fénycső) megvilágított forgó mozgást végző tárgyakon alakulhat ki. Lényegét tekintve érzékcsalódás. A fénycsövek hálózati frekvenciájú (50 Hz-es) villogása által szakaszosan megvilágított tárgyak a hálózattal szinkron kb. 3000/perc fordulatszám környékén állni, vagy lassan forogni látszanak, így a dolgozó gyanútlanul hozzányúlhat a forgó géphez, munkadarabhoz. Kiküszöbölése izzólámpás megvilágítással, vagy egy időben világító, de három, különböző fázisra kötött fénycsővel lehetséges.

Az emberek fontosnak tartják, hogy elegendő személyes terük legyen a munkahelyükön és otthon is. Más emberek is okozhatnak stresszt, ha hívatlanul lépnek be az egyén személyes terébe. A személyes tér felállításának ideális módja, ha saját irodával rendelkezik, amelyben ellenőrizheti a belépést. Ha ez nem lehetséges, akkor a tereket korlátozhatja bútorokkal, berendezésekkel, térelválasztókkal. Abban a nem kívánatos helyzetben, ha ilyen nem áll rendelkezésére, akkor személyes tér érzését keltheti, ha az egyén a személyes tárgyaival veszi körül magát.

A színdinamika a színeket az emberre gyakorolt hatás szerint csoportosítja. Ennek megfelelően vannak:

– hideg és meleg színek,

– izgató és nyugtató színek,

– könnyű és nehéz színek,

– közelítő és távolító színek.

A színek ergonómiai hatásai:

– vidám / szomorú színek,

– nyugtató / stimuláló színek,

– hőérzet,

– térérzet (optikai hatás),

– világosság-érzet,

– rendteremtő, biztonság-érzetet adó természetes (fent világos, lent sötét),

– tanult jelentés (pl. KRESZ – piros, zöld, sárga, kék),

– figyelmeztetés (piros, sárga-fekete),

– a lényeges elkülönítése a lényegtelentől (a felesleges kontraszt elkerülése),

– eltérő szín – eltérő funkció.

Színlátó képesség a csapok azon képessége, hogy meg tudja különböztetni a különböző hullámhosszúságú fénysugarakat. A szem fotopikus maximuma 555nm-nél van.

Sötétben minden macska szürke, mert éjszaka mindenki színvak. És nappal? Van, aki nappal sem lát színeket. Ez a teljes színvakság, vagy daltonizmus. Csak minden harminc-negyvenezredik ember szenved e betegségben. A színtévesztésnek az a neme, melyet Dalton angol kémikus tett ismeretessé. Leírta, hogy ő a rózsát és az ibolyát egyformán kéknek nézi, fiatal lányok piros arca olyannak tetszik neki, mintha tintás volna, az ember vérének színe és a zöld palackok színe közt nem lát különbséget, nem tudja, miben különbözik a barna a zöld színtől. Hasonló baja volt annak az angol papnak, aki vörös szövettel foltozta meg fekete ruháját. A színvakság ezek szerint nem egyéb, mint olyan színtévesztés, melyben a vörös és zöld szín megismerése tökéletlen. Ez a baj veleszületett és gyógyíthatatlan. A színtévesztés fajai közül éppen a színvakság leggyakoribb, s legtöbb bajt is okoz, mert a vasúti szolgálatban a színes jelekben a vörös és zöld színt szokták használni, melyeknek föl nem ismerése vasúti szerencsétlenségek forrása lehet. Azért vasutasok színérzékét szigorúan meg szokták vizsgálni. A színvakság elnevezést kezdik újabban mellőzni, az angolok is tiltakoznak ellene, hogy nagy tudósuk nevét nem a fogyatékosságáról kell megörökíteni. A baj helyes neve: vörös-zöld színtévesztés.

A tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és természeti értékek megőrzése.

A természetvédelem az élettelen környezetnek, változásainak és a biológiai evolúciós folyamatokban létrejött önfenntartó, önszabályzó rendszereknek (elsősorban) humán hatásoktól való védelmét jelenti. A védelem tárgyai tehát környezetünk élő és élettelen alkotói, amelyek gyakorlati és jogi oltalmának megvalósulása a védelem alá helyezést jelenti.

Üvegházhatásnak nevezzük a Föld légkörének gázösszetételi változása következtében kialakult, a felszínről a világűr felé sugárzott energia visszaverődését okozó megváltozását. Az üvegházhatás a légkör és a felszín lassú, fokozatos felmelegedését okozza.

Elengedhetetlen a dolgozók részére megfelelő védőital juttatása. Meleg helyen dolgozók részére nélkülözhetetlenek a néhány tizedszázalék sót, ill. szénsavat tartalmazó védőitalok, amelyek a fokozott verejtékezés folyadék- és sóveszteséget pótolják. Télen, szabadban vagy hideg helyen dolgozóknak a forró tea biztosít kellő védőhatást.

Kb. 70 dB-nél vegetatív mellékhatások, tudatalatti változások jelentkeznek, az ember stresszhatás alatt van, de nem tudatosul benne, hogy ezt mi okozza.

A műszaki fejlődés során elterjedtek a pneumatikus és villamos kéziszerszámok, mint pl. a szegecselők, villamos hajtású ütvefúrók stb., amelyek a használat során a munkát végző testére rezgéseket adnak át. A vibráció (rezgés) jellemzői:

– a rezgési frekvencia;

– a rezgés amplitúdója;

– a sebesség és a rezgésgyorsulás;

– a rezgés energiája, jellege (szabályos szinuszhullám vagy szabálytalan);

– a rezgés emberi testhez viszonyított iránya (merőleges-e vagy párhuzamos-e azzal).

A munkahelyek természetes megvilágításának megfelelőségét a világossági tényezővel határozzuk meg. A világossági tényező az ugyanazon időpontban a természetes fény által a a munkahelyen (a helyiség belsejében) mérhető és a szabadban mérhető megvilágítási érték hányadosa.

A vízkészlet-gazdálkodás azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a vízigények kielégítése oly módon, hogy ennek következtében a vizek állapotában visszafordíthatatlan változás ne következzék be, és a vízkészlethez is ugyanúgy hozzá lehessen férni. Vízgazdálkodás: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése és a vizek kártétele elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás).

I. osztályba tartozó, tiszta vízről beszélünk, ha a felszíni vízben mért szennyezők ún. kívánatos határértékei teljesülnek, a víz az ökológiai követelményeket kielégíti, és egyszerű tisztítással is eleget tesz a jellemző vízhasználatok vízminőségi igényeinek.

II. osztályú, kissé szennyezett a víz, ha csak az ún. tűrhető határértékek teljesülnek, de a víz még nem károsítja az ökoszisztémát, bonyolultabb tisztítási technológiákkal még eleget tehet a jellemző vízhasználat minőségi igényeinek.

III. osztályú, szennyezett a víz, ha az I.–II. osztály határértékei nem teljesülnek, az ökoszisztéma károsodik, és a víz még bonyolult tisztítással sem felel meg a használati igényeknek. Felszíni vizeink mennyiségét és minőségét Magyarország vízminőségi térképén ábrázolják, melyen feltüntetik azok jellemző (országba belépő és országból kilépő) vízhozamát, minőségi osztályát, belépő és országon belüli jellemző szennyezőit, valamint a vízminőség várható változását, javulását vagy romlását. Felszín alatti vizeink minősítése kissé eltér a felszíni vizekétől. A vizek jellegének meghatározásakor az anionok és kationok aránya, az összes oldott sótartalom, a vízhőmérséklet és az esetleges toxikus anyagok (pl. arzén, nitrátok, ammónia, kén-hidrogén) jelenléte és mennyisége alapján a legkedvezőtlenebb jellemző határozza meg a víz osztályba sorolását. Itt is három osztály van (és alosztályok), pl. I. osztályú az a felszín alatti víz, mely közvetlenül (esetleg biztonsági fertőtlenítést követően) közműves, hálózati vízellátásra alkalmas.

Nem csak káros környezetszennyezés, hanem egyike a legnagyobb stresszhatásoknak és abszolút első számú „hallásgyilkos”. Az állandóan növekvő zajszint ipari társadalmunk következménye, s egészségkárosító hatása egyre nő, árt az életminőségnek. A közlekedés zaja, a munkahely, a szabadidő zajártalma masszív halláskárosodást jelent, főként fiatalok számára, akik modern szórakoztató elektronika által már kiskoruktól magas fokú és tartós zajterhelésnek vannak kitéve.