A meleg színekkel (sárga ,narancs, piros) festett helyiségben az ember néhány fokkal magasabb hőmérsékletet érez.

A hideg színeket (kék, kékeszöld, kékesszürke) ott célszerű alkalmazni, ahol meleg van.

Az izgató színek (narancs, sárga, piros) ösztönző hatásúak, fokozzák a munkakedvet. A színeket négy szempont szerint csoportosíthatjuk:

- hideg és meleg színek,

- izgató és nyugtató színek,

- könnyű és nehéz színek,

- közelítő és távolító színek. A színek ergonómiai hatásai:

– vidám / szomorú színek,

– nyugtató / stimuláló színek,

– hőérzet,

– térérzet (optikai hatás),

– világosság-érzet,

– rendteremtő, biztonság-érzetet adó természetes (fent világos, lent sötét),

– tanult jelentés (pl. KRESZ – piros, zöld, sárga, kék),

– figyelmeztetés (piros, sárga-fekete),

– a lényeges elkülönítése a lényegtelentől (a felesleges kontraszt elkerülése),

– eltérő szín – eltérő funkció.

---

Színlátó képesség a csapok azon képessége, hogy meg tudja különböztetni a különböző hullámhosszúságú fénysugarakat. A szem fotopikus maximuma 555nm-nél van. Sötétben minden macska szürke, mert éjszaka mindenki színvak. És nappal? Van, aki nappal sem lát színeket. Ez a teljes színvakság, vagy daltonizmus. Csak minden harminc-negyvenezredik ember szenved e betegségben. A színtévesztésnek az a neme, melyet Dalton angol kémikus tett ismeretessé. Leírta, hogy ő a rózsát és az ibolyát egyformán kéknek nézi, fiatal lányok piros arca olyannak tetszik neki, mintha tintás volna, az ember vérének színe és a zöld palackok színe közt nem lát különbséget, nem tudja, miben különbözik a barna a zöld színtől. Hasonló baja volt annak az angol papnak, aki vörös szövettel foltozta meg fekete ruháját. A színvakság ezek szerint nem egyéb, mint olyan színtévesztés, melyben a vörös és zöld szín megismerése tökéletlen. Ez a baj veleszületett és gyógyíthatatlan. A színtévesztés fajai közül éppen a színvakság leggyakoribb, s legtöbb bajt is okoz, mert a vasúti szolgálatban a színes jelekben a vörös és zöld színt szokták használni, melyeknek föl nem ismerése vasúti szerencsétlenségek forrása lehet. Azért vasutasok színérzékét szigorúan meg szokták vizsgálni. A színvakság elnevezést kezdik újabban mellőzni, az angolok is tiltakoznak ellene, hogy nagy tudósuk nevét nem a fogyatékosságáról kell megörökíteni. A baj helyes neve: vörös-zöld színtévesztés.

---