A zajok – mint környezetbe kijutó és levegőrezgésekkel tovább terjedő energiaformák - környezetre gyakorolt hatásaiban döntő szempont, hogy az csupán az élő környezetet zavarja vagy károsítja. Az állatvilág (védett állatok!) zavarásán túlmenően tehát elsősorban az emberi környezetet kell védeni a zajhatásoktól. Az erős zaj kellemetlen érzést okoz, fárasztó, idegesítő, elvonja a figyelmet, ezáltal baleseti veszélyt is jelent. Hatására a szervezetben fizikai és vegetatív változások mennek végbe. Ameddig a változás csak átmeneti, addig foglalkozási ártalmat jelent, de a tartósan nagy zaj hatására maradandó idegrendszeri elváltozások, vagy halláskárosodás is kialakul. A hatások tekintetében tartós zaj esetében 30 dB zajhatás felett pszichés, 65 dB felett vegetatív idegrendszeri, 90 dB felett hallószervi károsodás következik be.

Tekintettel arra, hogy a decibel skála logaritmikus, 3 dB zajnövekedés ezerszeres, míg 6 dB milliószoros hangnyomás-növekedést jelent!

Nem véletlen tehát, hogy 120-130 dB zajhatás fájdalmat, 160 dB dobhártyarepedést jelent, illetve kb. 175 dB esetén halál következhet be. Kb. 70 dB-nél vegetatív mellékhatások, tudatalatti változások jelentkeznek, az ember stresszhatás alatt van, de nem tudatosul benne, hogy ezt mi okozza.

---