Műszaki kézpzés kezdete
A magyar műszaki felsőoktatás egyidős a Műszaki Egyetemmel meylnek története a 18. századba nyúlik vissza. A Műszaki Egyetem előintézménye az 1782-ben alapított , Institutum Geometricum mérnökképző intézet amely még az akkori budai tudományegyetem bölcsészeti karához tartozott. A Műegyetem sokáig egyeduralkodó volt a magyar mérnökképzés terén.
Műszaki képzés a II. világháború útán
A mérnök- és műszakitanár-hiány csökkentésére 1947-ben esti tagozaton működő Állami Műszaki Főiskolát alapítottak. 1949-ben Miskolcon Nehézipari Műszaki Egyetem, Veszprémben Vegyipari Egyetem létesült.
1947-től kezdődően következtek be: a Műegyetem neve Budapesti Műszaki Egyetem lett. 1949-ben létesült a Villamosmérnöki Kar, majd 1951-ben öt további új tanszékkel bővült a kar. 1963-ban megalakult a Folyamatszabályozási Tanszék is. 1964-ben, a Híradástechnikai és Műszeripari Technológia Tanszék megalakulásával ide került a finommechanikai profil, s a Műszer és Finommechanika Tanszék neve Műszer és Méréstechnika Tanszékre módosult.
A Nehézipari Műszaki Egyetemet 1949-ben alapították. 1955-ben a soproni bányász tanszékek Miskolcra költöztek. Az egyetem szervezete 1969-ben a dunaújvárosi Kohó- és Fémipari Főiskolai Karral, 1970-ben pedig a kazincbarcikai Vegyipari és Automatizálási Főiskolai Karral bővült. Az egyetem nevét 1990. július 1-jével Miskolci Egyetemre változtatták.
A Veszprémi Egyetemen (1990-ig Vegyipari Egyetem) kezdetben négy kémiai technológia ágazaton folyt képzés, az ágazatok köre az 1960-as évek közepétől radiokémiai és vegyipari folyamatszabályozási ágazatokkal bővült. 1988-ban az automatizálás oktatási feladataira Automatizálás Oktatási Csoport alakult, ez 1991-ben Műszaki Informatika és Automatizálás Tanszékké.