A villamos töltés
Azt a részecskét, amelynek elektromos kölcsönható képessége van, elektromosan töltöttnek nevezzük. Azt mondjuk: töltése van, és töltésének nagysága arányos a kölcsönható képességével. A töltést Q-val jelöljük és coulomb-ban (kulomb, a jele: C) vagy amperszekundumban (a jele: As) mérjük. 1 C = 1 As.
Töltések típusai
A proton és az elektron kölcsönható képessége, vagyis elektromos töltése ellentétes. A protonét pozitívnak, az elektronét negatívnak jelöljük. A neutron nem mutat elektromos kölcsönhatást, töltéssel nem rendelkezik. Semleges (nem mutat kölcsönhatást), idegen szóval neutrális. A mag a proton miatt pozitív töltésű.
Vonzás és taszítás
A töltéssel rendelkező részecskék között erőhatás lép fel. Az erőhatás iránya alapján megkülönböztetünk vonzó és taszító erőt. Taszítás jön létre proton és proton, elektron és elektron között, míg vonzás proton és elektron között. Vagyis az egynemű töltésű elemi részecskék taszítják, a különneműek vonzzák egymást.
A proton és a neutron tömege közel azonos (egységnyi), míg az elektron a proton tömegének csak 1836-od része.
Az eltérő tömegek ellenére a proton és az elektron elektromos kölcsönhatásának a mértéke, vagyis a töltése azonos, csak ellentétes előjelű.
Elemi töltés
A proton és az elektron töltése elemi töltés, mert ennél kisebb töltés nincs. Minden elektromos töltés ennek egész számú többszöröse. Az elektron elemi töltését q-val jelöljük.
Az 1 As rendkívül nagy töltés, hiszen
elektronnak vagy protonnak van 1 As töltése.
Egy atomban a negatív elektronok és a pozitív töltésű protonok száma azonos, ezért az atom kifelé nem mutat elektromos kölcsönhatást, semleges.
Vonzás jön létre proton és elektron között.
A proton és az elektron töltése elemi töltés, mert ennél kisebb töltés nincs. Minden elektromos töltés ennek egész számú többszöröse.
Semleges (nem mutat kölcsönhatást).
Azt a részecskét, amelynek elektromos kölcsönható képessége van, elektromosan töltöttnek nevezzük.
Taszítás jön létre proton és proton, elektron és elektron között.