A polarizáció
A polarizáció nem más, mint a töltéshordozók megosztása a szigetelőanyagban.
Ez a folyamat (polarizáció) atomi vagy molekuláris szinten megy végbe az anyagban.
A dipólus
Az ideális szigetelőanyagokban nincsenek szabad töltéshordozók, ezért az eddig vázolt elektromos megosztás bennük nem játszódhat le. Azonban elektromos tér hatására a szigetelőben lévő atomok elektronpályái torzulnak. Az elektron a deformált pálya miatt több ideig tartózkodik a pozitív oldal környezetében, mint a negatívnál. Az atom egyik fele ezért pozitív, a másik negatív lesz, azaz polarizálódik. Az ilyen polarizált atomot dipólusnak nevezzük.
A polarizáció fajtái
A polarizációnak három fajtája van:
- elektron polarizáció,
- ionos polarizáció,
- dipólus polarizáció.
Az előbb ismertetett folyamat az elektron polarizáció. A kerámiára vagy a csillámra az ionos, míg a műanyagok vagy a víz molekuláira a dipólus polarizáció a jellemző.
A polarizáció nem más, mint a töltéshordozók megosztása a szigetelőanyagban.
Ez a folyamat (polarizáció) atomi szinten megy végbe az anyagban.
A polarizáció nem más, mint a töltéshordozók megosztása a szigetelőanyagban.
Ez a folyamat (polarizáció) molekuláris szinten megy végbe az anyagban.
Elektromos tér hatására a szigetelőben lévő atomok elektronpályái torzulnak. Az elektron a deformált pálya miatt több ideig tartózkodik a pozitív oldal környezetében, mint a negatívnál. Az atom egyik fele ezért pozitív, a másik negatív lesz, azaz polarizálódik. Az ilyen polarizált atomot dipólusnak nevezzük.
A polarizáció a töltéshordozók megosztása a szigetelőanyagban.
Az ionos polarizáció a töltéshordozók kerámiára és csillámra jellemző megosztása.
Az dipólus polarizáció a töltéshordozók műanyagokra és vízre jellemző megosztása.
A polarizáció nem más, mint a töltéshordozók megosztása a szigetelőanyagban.