A triac-ra vonatkozó adatok
a) : kritikus áram (tipikus érték );
b)
: a zárási áram csúcsértéke: az az áram, amely zárási állapotban, nyitott kapuelektróda mellett átfolyik a triacon, ha a két anód közötti zárási feszültség maximális
(tipikus értéke,
);
c) : kapu-triggeráram: az a legkisebb kapu-áram, amelyen a triac vezetési állapotba kapcsol (tipikus értéke, );
d) : kapu-triggerfeszültség: az kapu-triggeráram létrehozásához szükséges feszültség (tipikus értéke, );
e) : bekapcsolási idő; az az idő, amely egy meredek vezérlőimpulzus érkezésétől eltelik addig, amíg a vezetési áram a maximális értékének 90 % -át el nem éri (tipikus értéke, );
f) : a záróréteg és a ház közötti hőellenállás;
g) : a záróréteg és a környezet közötti hőellenállás.
Határértékek:a)
: zárási feszültség periodikus csúcsértéke: az a legnagyobb feszültség, amely zárási állapotban, nyitott kapuelektróda mellett periodikusan a triac-ra kapcsolható anélkül, hogy vezetési állapotba kapcsolna (tipikus értéke,
);
b) : vezetési áram: a legnagyobb megengedett tartós terhelőáram
(tipikus értéke, );
c) : impulzusszerű áram: alkalmilag, meghatározott feltételek mellett és rövid ideig léphet fel (tipikus értéke 20 ms időtartamra, );
d) : kapu-csúcsáram: a vezérlőáram olyan értéke amely csak rövid ideig folyhat a kapu-áramkörben (tipikus értéke időtartamra, );
e) : üzemi hőmérséklet-tartomány
(tipikus értéktartomány, ).
A triac alkalmazása
A triac és a kétirányú triggerelemek együttműködése lehetővé teszi a váltakozó áramú teljesítmények egyszerű vezérlését és szabályozását. A gyújtókörök a szükséges kicsi vezérlőteljesítmények miatt kis teljesítményű félvezetőkkel, vagy speciális integrált áramkörökkel kivitelezhetők.
A triac-os szabályozó-áramkörök jól használhatók néhány kevésbé igényes alkalmazásban, mint amilyen a kis teljesítményű izzólámpa, elektromos fűtőtest vagy az egyfázisú váltakozó áramú motorok szabályozása. Ugyanakkor a triac eredményesen alkalmazható érintkező nélküli kapcsolóként különböző áramkörökben. Nem szabad elfelejteni, hogy valamennyi gyújtásszögvezérelt tirisztoros és triacos áramkör szükségszerű velejárója a rádiófrekvenciás zavarok keletkezése. Ezeknek a zavaroknak a kiküszöbölése további alkatrészek beépítését teszi szükségessé, amelyek növelik a kapcsolások tömegét, méreteit és előállítási költségeit.
A kapcsolás tulajdonképpen két részre bontható: - triacos gyújtókörre és a zavarok csökkentésére alkalmazott C, és L elemekből álló zavarszűrőre.
A
kondenzátor a triac nagy ellenállású állapotában az
soros hálózaton keresztül feltöltődik és feszültsége billenti a diac-ot. A
kondenzátor szerepe kettős:
• egyrészt időzít;
• másrészt energiát tárol a triac gyújtásához.
Az időzítés nagysága, vagy a kondenzátor feltöltési sebessége az
soros kapcsolás
időállandójától függ, melynek értéke:
. Az
áramhatároló védőellenállás az
szabályozó potenciométerrel beállítható legkisebb ellenállás értéket és az ennek megfelelő legkisebb időállandó értéket adja. A működés szükséges feltétele, hogy az
feszültség csúcsértéke jóval nagyobb kell legyen, mint a triggerelem billenési szintje.
Ezekből kitű
nik, hogy a kimeneti feszültség és áram már nem szinuszos. Nagyszámú felharmonikust tartalmaznak, amelyeknek a frekvenciája a rádiófrekvenciás tartományig terjed. Ha
kondenzátor kapcsain az
feszültség eléri a diac átbillenési feszültségét, akkor ez egy rövid impulzussal gyújtja a triacot és az
terhelést a hálózati feszültségre kapcsolja.
A begyújtott triac ezután mintegy lesöntöli az időzítő áramkört. A kondenzátor töltése hirtelen és részlegesen kisül a triac kis ellenállású vezérlőkörén keresztül. A triac vezetési állapota a váltakozó feszültség nullátmenetéig tart, amikor nagy ellenállású állapotba kapcsol. A triac kikapcsolt állapota idején a negatív félperiódus alatt a
kondenzátor ellentétes polaritással töltődik fel. Megfelelő
feszültség esetén a diac bebillen és a kondenzátor által szolgáltatott vezérlőimpulzus gyújtja ismét a triac-ot. Az
potenciométerrel állíthatjuk be a triac félhullámon belüli gyújtási időpontját, vagyis a
gyújtáskésedelmi szöget. Minél nagyobb
értéke, annál nagyobb a t időállandó és annál nagyobb a gyújtáskésedelmi szög értéke.
A
szög értéke a gyakorlatban,
és
illetve,
és
között állítható be. Ezzel elérhető, hogy a terhelésen a teljesítményt folyamatosan tudjuk szabályozni közelítően nulla és a maximális érték között.
bekapcsolási idő; az az idő, amely egy meredek vezérlőimpulzus érkezésétől eltelik addig, amíg a vezetési áram a maximális értékének 90%-át el nem éri (tipikus értéke, ).
kapu-csúcsáram: a vezérlőáram olyan értéke amely csak rövid ideig folyhat a kapu-áramkörben (tipikus értéke időtartamra, ).
Az az áramérték, amely alatt a félvezető eszköz kikapcsol.
kapu-triggerfeszültség: az kapu-triggeráram létrehozásához szükséges feszültség (tipikus értéke, ).
a zárási áram csúcsértéke: az az áram, amely zárási állapotban, nyitott kapuelektróda mellett átfolyik a triacon, ha a két anód közötti zárási feszültség maximális (tipikus értéke, ).
kapu-triggeráram: az a legkisebb kapu-áram, amelyen a triac vezetési állapotba kapcsol (tipikus értéke, ).
vezetési áram: a legnagyobb megengedett tartós terhelöáram (tipikus értéke, ).
zárási feszültség periodikus csúcsértéke: az a legnagyobb feszültség, amelyzárási állapotban, nyitott kapuelektróda mellett periodikusan a triac-ra kapcsolható anélkül, hogy vezetési állapotba kapcsolna (tipikus értéke, ).
Az a hőmérséklettartomány, amelyen belül a félvezető eszköz az előírtak szerint működik.