Tűsdiódák
A tűs diódák N-típusú szilícium vagy germánium egységkristályból készülnek. A félvezető alapanyagból kis lemezt szeletelnek, amely felületére egy rugós alakra hajlított volfrám vagy ritkán arany tűt helyeznek, és áramimpulzus segítségével összehegesztik a kristállyal. Ez rövid ideig tartó túlterhelést jelent, amely során a tű és az alaplap érintkezési felületénél létrejön a P típusú szennyezés. A tűsdiódák maximális terhelhetősége 20-30 mA.
A tűs diódák nagy előnye, hogy az átmenet kis felülete miatt meglehetősen kis rétegkapacitással (0,2-0,5 pF) rendelkezik, ami nagyfrekvenciás jelek vágására alkalmas.
A tűs diódáknak van egy különleges fajtája: aranytűs dióda. Ezek, nyitóirányú ellenállása nagyon kicsi és 30-50 MHz frekvenciatartományban használható. Elsősorban híradástechnikában magasfrekvenciás detektorokban használják.
A tűs diódák N-típusú szilícium vagy germánium egységkristályból készülnek. A félvezető alapanyagból kis lemezt szeletelnek, amely felületére egy rugós alakra hajlított volfrám vagy ritkán arany tűt helyeznek, és áramimpulzus segítségével összehegesztik a kristállyal. Ez rövid ideig tartó túlterhelést jelent, amely során a tű és az alaplap érintkezési felületénél létrejön a P típusú szennyezés.