Negatív visszacsatolások
A visszacsatolások csoportosításának egyik lehetősége szerint feszültség- és áram-visszacsatolást különböztetünk meg, attól függően, hogy a visszacsatolt jel a kimeneti feszültséggel vagy a kimeneti árammal arányos. Egy másik csoportosítás szerint soros vagy párhuzamos a visszacsatolás. A hovatartozást ebben az esetben az dönti el, hogy a visszacsatolt jel sorosan vagy párhuzamosan csatlakozik a bemeneti jelhez. Összesen négy visszacsatolási lehetőség van, amelyből a leggyakoribbak:
- soros áram-visszacsatolás
- és a párhuzamos feszültség-visszacsatolás.
Negatív feszültség-visszacsatolás:
feltételezve, hogy
csökken akkor
és
is csökken. A negatív visszacsatolás miatt az erősítés nő, ezért az
kimeneti feszültség is nő. Megfigyelhető, hogy a kimeneti feszültség kevésbé változik a negatív visszacsatolás következtében. Ez csak abban az esetben teljesül, ha az erősítő kimeneti ellenállása csökken. A tanulság az, hogy a negatív feszültség-visszacsatolás az erősítő kimeneti ellenállását csökkenti.
Negatív áram-visszacsatolás:
Ha a terhelőellenállás
értéke csökken, akkor
csökken és
nő. A negatív visszacsatolás hatására az erősítés csökken, emiatt az
kimeneti feszültség is csökken. Megállapítható, hogy a kimeneti feszültség nagyobb mértékben változik a negatív visszacsatolás következtében. Ez csak abban az esetben lehetséges, hogyha az erősítő kimeneti ellenállása nő. Az elemzés tanulságaképpen megállapíthatjuk, hogy a negatív áram-visszacsatolás az erősítő kimeneti ellenállását növeli.
A soros negatív visszacsatolás növeli az erősítő bemeneti ellenállását:
A párhuzamos negatív visszacsatolás csökkenti az erősítő bementi ellenállását:
Az ideális erősítő bemeneti ellenállása végtelenül nagy, kimeneti ellenállása pedig végtelenül kicsi. Ezért az erősítőknél a bemeneti ellenállás növelése és a kimeneti ellenállás csökkentése a cél. Ennek megvalósítására az erősítő bemenetén általában soros visszacsatolást, a kimenetén pedig feszültség-visszacsatolást alkalmaznak.