Kapcsolás bemeneti ellenállása
Vizsgáljuk meg a közös kollektoros erősítőfokozat kapcsolási rajzát, váltakozó áramú és hibrid paraméteres helyettesítő kapcsolását. Azt fogjuk levezetni ezek alapján, hogyan lehet meghatározni az erősítő bemeneti és kimeneti ellenállását.
A kollektorkapcsolású erősítőfokozat bemeneti ellenállását a bemeneti feszültségosztó ellenállásainak, valamint a belső áramkör bemeneti ellenállásának párhuzamos kapcsolata alkotja:
ebből következik, hogy:
ahol
a belső áramkör bemeneti ellenállása.
Helyettesítsük be a bemeneti feszültség megoszlását, majd a kifejezett kimeneti feszültséget:
ahol
a kapcsolás tényleges munkaellenállása.
A belső áramkör bemeneti ellenállása a helyettesítő kép alapján:
Összegezve az eddigi megállapításokat levezethetjük a kollektorkapcsolás bemeneti ellenállásának összefüggését:
Kapcsolás kimeneti ellenállása
Határozzuk meg a helyettesítő képek segítségével kollektorkapcsolású erősítőfokozat kimeneti ellenállását is:
ahol
a belső áramkör kimeneti ellenállása, amelynek meghatározására kapcsoljunk a kimenetre u feszültségűgenerátort.
Az így kialakított kapcsolás segítségével határozzuk meg a belső áramkör kimeneti ellenállását:
Ha a generátor belső ellenállását nulla értékűnek tekintjük, vagyis
, akkor:
A belső áramkör kimeneti ellenállásának összefüggése alapján levezethetjük a kollektorkapcsolás kimeneti ellenállását:
Kollektor kapcsolás jellemzői
A közös kollektoros erősítőfokozatot a leggyakrabban erősítők utolsó fokozataként alkalmazzák. Vizsgáljuk meg a legfontosabb jellemzőit:
- Feszültségerősítése: Au(c) általában
o
- Áramerősítése:
o
- Teljesítményerősítése:
o
- Bemeneti ellenállása:
o
- Kimeneti ellenállása:
o
- A közös kollektoros erősítőfokozat fázisfordítás nélkül működik.
A kapcsolás utolsó erősítőfokozatként a terhelő ellenállás és az erősítő között – mivel kis kimeneti ellenállású – megfelelő illesztést biztosít.