Híg oldatok kialakulása
Híg oldatoknak nevezzük az olyan oldatokat, melyek móltörtje 0,01-nél kisebb. A híg oldatokban tehát egyetlen oldott anyag részecskéjére legalább 100 oldószermolekula jut, így az oldott anyag részecskéi nem gyakorolnak számottevő hatást egymásra.
Híg oldatok gyakorlati jelentősége
A híg oldatok viselkedésének nagy szerepe van a gyakorlatban. Láttuk már a tenziócsökkenés hatását a nedvszívó anyagok viselkedésének vizsgálatakor, megismertük a víz fagyáspont csökkenésének jelentőségét, de talán a legnagyobb jelentőséggel az ozmózis kialakulása bír.
Sejtfal felhasadása
Ez a jelenség játszódik le a gyümölcs érése idején, ha esik az eső: pl. a szőlőszemekre hullott csapadékvíz bediffundál a tömény cukoroldatot tartalmazó gyümölcsbe, azt megduzzasztja, rossz esetben felrepeszti, ami a gyümölcs rothadásához vezethet.
Sejtek zsugorodása
A növényi sejtnedvek ozmózisnyomása 4–20 bar között van. Ez a nagy ozmózisnyomás teszi lehetővé a talajnedvességnek a gyökereken át való felszívását és eljuttatását még a magas fák koronájába is.
Duzzadás
A sejtek tartalma jelentős részben vizes oldat, amelyet a féligáteresztő tulajdonsággal rendelkező sejthártya vesz körül. A hártya a vizet beengedi, de a sejtnedvben oldott anyagot általában nem. Vízbe vagy hígabb oldatba helyezve a sejtet, a falán át víz hatol be, ozmózisnyomás keletkezik, aminek következtében a sejt megduzzad (esetleg fel is szakad).
Száradás
Szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú anyagok hőbefektetés hatására való folyadékvesztése, tömegcsökkenést okoz.
Fonnyadás
Hasonló a száradáshoz, csak kisebb vízveszteség esetén beszélhetünk róla. Fonnyadás csak szilárd halmazállapotra, ezen belül a növényekre jellemző.
A sejtfal két oldala között olyan nyomáskülönbség alakul ki (ozmózisnyomás), amely a sejtfal felhasadásához vezet.
Ha a folyadék ozmózisnyomása nagyobb (hipertóniás oldat) mint a sejtnedvé, akkor a sejt zsugorodik.
A duzzadás a szilárd anyagok vagy gélek térfogat-növekedése folyékony, vagy gáz halmazállapotú anyagokkal való érintkezés során.
Szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú anyagok hőbefektetés hatására való folyadékvesztése, amely tehát tömegcsökkenéssel jár.