A Föld alakja

A Föld alakja hasonlít a gömbéhez, geoidnak, földszerűnek nevezzük. Kissé laposabb és „hasasabb”, mint a gömb. Ez éppen a forgásából adódik, mert olyan gyorsan forog, hogy közben egy kissé megnyúlik, ellaposodik.

A Föld forgása

A Föld egy láthatatlan tengely körül forog. Úgy, mint amikor te egyhelyben megfordulsz, csak a Föld ezt folyamatosan, megállás nélkül teszi. Ez a tengely a Föld középpontján halad keresztül, és ha valóban létezne, akkor a sarkokon lyukasztaná át a Földet. A forgás egyik következménye és egyben bizonytéka is a napszakok váltakozása.

Egy, a test belsejében lévő pont, vagy tengely körüli folyamatos mozgás.

A Föld tengelye

Az az egyenes, mely körül egy adott tárgy, jelen esetben a Föld forgó mozgást végez. A Föld forgástengelye 23,5 fokos szöget zár be az ekliptika, azaz a Nap körüli keringésének síkjával.

Az az egyenes, mely körül egy adott tárgy, jelen esetben a Föld forgó mozgást végez.

A Föld tengelye nem merőleges a keringési síkjára. Ezt a jelenséget tengelyferdeségnek nevezzük.

A Föld képzeletbeli tengelye

Nappal és éjszaka a Földön

A Föld a Napból érkező napsugarak miatt élő bolygó. Minden élőlény a Napból kapja az energiát. A Nap azonban nem mindig süt. Azért van rendszeres időközönként éjszaka, mert a Föld „elfordul” a Naptól, vagyis a Földnek az az oldala, amelyen mi vagyunk, ilyenkor nem a Nap felé néz, hanem az ellenkező irányba.

A Föld forgásának iránya

A Föld mindig egy irányba forog. Nyugatról keletre, vagyis ha a földgömböt nézed, balról jobbra. Ezért van az, hogy a tőlünk keletebbre fekvő városokban hamarabb kel fel a Nap, mint nálunk, de hamarabb is nyugszik le. A nyugatabbra fekvő városokban pedig később látják meg a Napot, mint mi.