Vasércből előállított anyag, a gépgyártás fontos alapanyaga.

Kontinens, mely legnagyobb része a trópusi éghajlati övezetben található, az Atlanti- és az Indiai-óceán között.

Az idegrendszer központját, gondolkodásunk és egyéb tevékenységünk központi szervét agynak nevezzük.

A rét azon növényei, melyek a rét alsóbb szintjéig nőnek.

Rendszeres, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás az alkoholizmus, amikor az ember függőségbe kerül az alkohollal szemben.

Az allergia a szervezet tévedése folytán alakul ki, amikor valamilyen nem veszélyes anyagot számára „betolakodóként” kezel és felveszi ellene a harcot.

A felszínen kialakult, sokszor lefolyástalan tavakat állóvizeknek nevezzük.

A timföldből, nagy mennyiségű villamos energia segítségével előállított fém.

Kontinens a nyugati féltekén, a Csendes- és az Atlanti-óceán között.

Vulkanikus kőzet. Hazánkban főleg a Visegrádi-hegység alapkőzete.

A legdélebbi és leghidegebb kontinens.

A légkörben kialakuló örvény, mely a levegő különböző rétegeinek eltérő hőmérséklete miatt alakult ki. Az anticiklonok általában száraz, derült időt hoznak.

Földrengés következtében a tengereken több méter magas hullámok képződhetnek, melyek a partra érve mindent elsodornak.

Ártérnek azt a folyó menti területet nevezzük, amely árvíz idején víz alatta áll.

Megduzzadt folyónak a mederből kicsapó és nagyobb száraz területet elárasztó vize.

Az árvízre való felkészülés, gátak, vízelvezető csatornák építése.

Tartós, csapadék nélküli időszak elnevezése.

A szőlő összeaszalódott szemei, melyből az aszúbort készítik.

Az Atlanti-óceán Amerikától keletre, Európától és Afrikától nyugatra található.

Olyan erőmű, ahol radioaktív tartalmú anyagokból villamos energiát állítanak elő.

A legkisebb kontinens, a déli félgömbön található.

A mohaszint más néven.

A Föld legnagyobb kontinense.

A déli szélesség 23,5 fokán húzódó szélességi kör.

Azok a területek, ahol a felszín közelében, vagy a mélyben található ásványkincseket kitermelik.

A fűzfa termős virágzatát barkavirágzatnak nevezzük. A barkavirágzat több kis barkából áll.

Az évmilliókkal korábban élt fák nagy nyomás alatt megkövesedett, megszenesedett maradványa, mely hasznos energiahordozó.

A haszonállatok közül a szárnyasokat nevezzük baromfinak. Például: csirke, kacsa, liba, pulyka.

Főleg alumínium hidroxidokból és oxidokból álló, vörös színű üledékes kőzet. A legfontosabb alumínium érc. Magyarországon számos lelőhely ismeretes, pl.: Gánt, Iharkút stb.

Az a szög, melyet a felszín és a napsugarak zárnak be.

Túl sok csapadék esetén a talaj nem tudja beszívni, elvezetni a vizet, így az a föld felszínén szétterül. Hatalmas, tó nagyságú pocsolyák keletkezhetnek. Sokszor mezőgazdasági területek is víz alá kerülnek.

Szerves anyagok, melyek elégetésével energia képződik, mely fűtésre és elektromos energia előállítására is alkalmas.

A gerincoszlopból induló, a mellkast körbefogó csontok, melyek a tüdőt védik.

Azok a vidékek, ahol olyan szőlőt termesztenek, melyből a szüretelés után bort készítenek.

Ázsiát és Európát elválasztó tengerszoros a Fekete-tenger délnyugati végében.

A folyadékok részecskéinek rendezetlen, egymáson elgördülő mozgását Brown-féle mozgásnak nevezzük.

A kukorica porzós virágzata, mely a szár tetején, lazán helyezkedik el.

A hegyvidékek széliránnyal ellentétes oldalán megjelenő szél, amely gyakran száraz és meleg.

Olyan vegyület, mely a természetben a növényi szövetek támasztóanyaga, feldolgozva pedig a papír alapanyaga.

A papír előállítását végző iparág.

A légkörben kialakuló örvény, mely a levegő különböző rétegeinek eltérő hőmérséklete miatt alakult ki. A ciklonok általában nagy mennyiségű csapadékot szállítanak.

A Föld legnagyobb óceánja, Amerikától nyugatra, Ázsiától, Ausztráliától keletre, és az Antarktisztól északra található.

A mai Ukrajna területén lévő atomerőmű, melynek egy része felrobbant, óriási környezetpusztítást okozva.

A csészelevél a legtöbb virág fontos része. A szirmokat és a virág többi részét öleli körül a virág szárának végén.

A csonthéj bizonyos növények terméseinek magját fedi, védi. A csonthéj kemény. Csonthéjas gyümölcs például a kökény, vagy a barack.

Ázsiát és Európát elválasztó tengerszoros a Földközi-tenger keleti végében.

A déli szélesség 66,5 fokán húzódó szélességi kör.

Csalóka fényjáték, melyet a felszín közelében láthatunk a sík vidékeken, hirtelen, erős felmelegedéskor.

A hosszúsági köröket más néven délköröknek nevezzük.

A cseppfolyós halmazállapotú anyagok tisztítását nevezik desztillációnak.

Azt a folyamatot, amelyben két vagy több folyadék külső erőhatás nélkül összekeveredik, diffúziónak nevezzük.

Nikotintartalmú cigaretta rendszeres szívása, amely függőséget alakít ki.

Természetes anyagokból készített, rendkívül veszélyes és káros anyagok, amelyeknek már kis mennyiségű használata is függőséget okozhat.

A törökök által épített, a mohamedán valláshoz kötődő épület.

Földünkön kialakult éghajlatok területi elrendeződése, elhelyezkedése.

A nulladik szélességi kör.

Ha egy testet egyszerre érő erőhatások kiegyenlítik egymást, a test egyensúlyban van.

Olyan virág, melyben vagy csak porzós, vagy csak termő rész van.

Azok a növények egyszikűek, melyek termésében egy sziklevél van.

Mindkét szervezet számára hasznos életforma, mikor kölcsönösen segítik egymást a fejlődésben.

A testek dörzsöléssel vagy szoros érintkezéssel elektromos állapotba hozhatók. Ekkor bármely tárgy, ha a sajátjától eltérő anyagból készült testtel szorosan érintkezik, elektromos állapotúvá válhat.

Az ipar azon ágazata, amely a mezőgazdaság által előállított termékeket ember által fogyasztható élelmiszerré dolgozza fel.

Az ember mindennapi életének körülményei, melybe beletartozik a munka, a pihenés, ennek minősége és az erre fordítható pénzmennyiség.

Elnyújtott körhöz hasonló pálya, melynek két gyújtópontja van.

Olyan élőlény, mely más élő szervezetéből vonja ki a számára szükséges tápanyagot (pl. bolha, szúnyog).

Elsivatagosodásról akkor beszélünk, amikor egy terület fokozatosan kopárrá, terméketlen homokpusztasággá válik.

A bevitt tápláléknak a szervezet számára hasznos és felesleges elemekre bontását emésztésnek nevezzük.

Az emésztés folyamatában részt vevő szerveket emésztőszerveknek nevezzük.

Az ipar azon ágazata, melyben a különböző energiahordozókból elektromos energiát állítanak elő.

Olyan izzó, amely hosszabb élettartamú, és az áramnak csak töredékét használja fel működéséhez, mint a hagyományos villanykörte.

Az erdőgazdálkodás az erdők hasznosítását, és ideális esetben a védelmét is magában foglalja.

A hegyvidékeken az a magassági szint, mely fölött a fák már nem tudnak megélni. Más néven fahatárnak is nevezik.

A külső erők (szél, víz, jég) felszínpusztító munkája az erózió.

Ha egy test erőhatást fejt ki egy másik testre, akkor a másik test is erőhatást gyakorol az elsőre. Az egyik erőhatás jellemzőjét erőnek, a másikét ellenerőnek nevezzük.

Két vagy több test kölcsönhatásából eredő mozgásállapot-változást eredményező hatásokat erőhatásnak nevezzük.

Az anyag fontos fizikai tulajdonsága, amely azonban nem látható, nem tapintható, de hatnak a benne lévő testekre. Ilyen a gravitáció, a mágneses, és az elektromos erőtér.

Esőerdőnek azokat az örökzöld trópusi erdőket nevezzük, amelyekre évente több mint 1,6 méter csapadék hull.

Az évnek az a szakasza, amikor az éves csapadékmennyiség legnagyobb része lehullik.

Az északi szélesség 66,5 fokán húzódó szélességi kör.

A sarkvidéki, jeges területen élő népcsoportok.

Európa és Ázsia közös neve. Helyenként egy kontinensként tartják számon őket.

Kontinens, az Eurázsiai kontinens keleti részén található. Nyugaton az Atlanti-óceán, délen a Földközi-tenger, keleten az Ural és a Kaszpi-tenger, míg északon a Jeges-tenger határolja.

Olyan növény, melyeknek ősszel csak a felszín felett lévő részei halnak el, a gyökere nem. Amikor kitavaszodik, a talajban lévő részből új növény hajt, évről évre.

Az egy év alatt egy adott területre lehullott csapadék mennyisége mm-ben megadva.

Azok az országok, ahol az emberek életszínvonala magas, a gazdaságban alkalmazott technológiák általában modernek. Elsősorban az USA, Kanada, Európa országai, Ausztrália, Japán tartoznak ide.

A technológiájukban elmaradott, alacsony életszínvonalú, szegény országok tartoznak ide. Elsősorban Afrika országai, Dél-Amerika és Ázsia egyes országai.

A Fekete-tenger Európa és Ázsia határán helyezkedik el.

Ha egy területre hirtelen sok csapadék rövid idő alatt esik le, felhőszakadásról beszélünk.

A térképen való tájékozódás céljából kialakított rendszer, mely alapján pontosan meg tudjuk állapítani a különböző objektumok földrajzi helyzetét.

Egy, a test belsejében lévő pont, vagy tengely körüli folyamatos mozgás.

Azt a mennyiséget, amely megmutatja, hogy 1 kg tömegű folyékony anyag elforralásakor mennyivel nő a test belső energiája, forráshőnek nevezzük.

A kőolaj kialakulásakor létrejövő gáz, amely szintén hasznos tüzelőanyag.

Európa és Afrika között található tenger.

A vegyiparban használt vegyület, amely a légkörbe jutva erősen hozzájárul az ózonréteg ritkulásához.

Az olaj kitermelésének módja, hogy fúrótornyot építenek, amely a felszíne hozza a mélyben lévő kőolajat és földgázt.

A könnyű homokszemeket a szél fújja, ugráltatja. A folyton vándorló homokon a növények nem tudnak megtelepedni.

A hegyvidékeken az éghajlat következtében kialakult növénytakaró függőleges irányú változása.

Gabonának a lisztes magot termő növényeket nevezzük. A búza, a rozs, az árpa és a zab egyaránt gabonanövény.

Anyagi javak termelésével, elosztásával, forgalmával és fogyasztásával összefüggő folyamatok összessége.

A gömb formától kissé eltérő alak.

Az ipar fontos ágazata. Többféle gépet gyártó üzem létezik a hajógyáraktól az egészen finom műszerekig.

A gerincoszlop törzsünk és egész testünk tengelye, a legfontosabb eleme csontvázunknak.

Európát és Afrikát elválasztó, valamint a Földközi-tengert és az Atlanti-óceánt összekötő szoros.

A Föld egészét érintő hatások, következmények, folyamatok.

Az Atlanti-óceán északi részén található meleg tengeráramlás, amely Európa nyugati partvidékének éghajlatát befolyásolja.

A gombafonal a talajban lévő sűrű, vékony szövedék, melyből a gombatelep alakul ki.

A Földet alkotó különböző rétegek megnevezése.

Vulkanikus kőzet. Hazánkban a Velencei-hegységben található.

A Föld tömegvonzásából adódó erő.

A Föld gravitációs mezője által a testre kifejtett erőhatást a gravitációs erő jellemzi. Támadáspontja a test belsejében, gyakran a test középpontjában van, iránya a Föld középpontja felé mutat.

London egyik külvárosa. Az itteni csillagvizsgálón keresztül fut a nulladik hosszúsági kör. Innen számoljuk a hosszúsági köröket.

A fenyők törzsének nyúlós, ragacsos váladéka, mely ellenállóbbá teszi a fát.

Ásványi anyagokban gazdag, a szervezet egészséges működését segítő vizek.

Egy test sebességének növekedésekor gyorsulásról beszélünk.

Föld alatti szárrész, melyből lefelé a gyökerek, felfelé a szár növekedik.

A konnektorban lévő tartós elektromos mezőt nevezzük hálózati áramnak.

A fejlődő országok gyűjtőneve.

A hegységekben az a terület, ahol már csak az apró, talaj menti növények élnek meg: a hidegtűrő lágyszárú növények, mohák, zuzmók.

A hegyvidékeken kialakult éghajlat, melyre a függőleges övezetesség jellemző.

A Nap állásától függő idő az adott helyen.

Meleg források által táplált tó.

Hideg áramlatnak nevezzük azt a tengeráramlást, amely hidegebb vizet szállít, mint a környezetében lévő vizek.

A sarkkörök és a sarkok között kialakult éghajlati övezet.

Földünk legmagasabb hegysége, Ázsiában található.

A hegyvidéken az a magasság, amelytől feljebb egész évben vastag jég- és hótakaró fedi a felszínt.

Az a terület, amelyet egyhelyben állva láthatunk, ha körbenézünk.

A fokhálózat észak-déli irányú elemei.

Fűtőanyag elégetésével termelt hőenergiát villamos energiává átalakító erőmű.

A növekvő hőmérséklet következtében fellépő térfogat-növekedést hőtágulásnak nevezzük.

A Földet 24 időzónára osztották. Két szomszédos időzóna között egy óra az eltérés.

Az Indiai-óceán a legmelegebb óceán, a déli féltekén található, Ázsiától délre.

Ingadozó vízállású az a tó, melynek vízszintje folyamatosan és nagymértékben változik.

Azok a területek, ahol üzemek és egyéb ipari létesítmények működnek.

Ha egy test mozgásának iránya módosul, irányváltoztatásról beszélünk.

Az izomerő az élő szervezetben lévő szövetek, az izom rostjainak munkájából születő erő.

Európát északon határoló hideg tenger.

Kalászvirágzatnak a szár végén kialakuló, sok apró virágból álló virágzatot nevezzük.

A mészkőhegységeknél a különböző nagyságú üregekben összegyűlt csapadékvíz.

A Kaszpi-tenger Európa és Ázsia határán fekszik.

A Kaukázus magashegység, mely a Fekete- és a Kaszpi-tenger között húzódik.

A tudományban használt hőmérsékleti skála, melynek alappontja a hőmérsékleti abszolút nulla.

Az az útszakasz, melyet az adott bolygó megtesz a keringése alatt.

Kétlakinak nevezzük az olyan növényt, melynek különböző egyedein fejlődnek ki a porzós és termős virágok (virágzatok).

Azok a növények, melyek termésében két sziklevél található.

A növényeken a virág, vagy termés nyele.

Olyan eljárás, mely során a fémeket megtisztítják a felesleges anyagoktól.

Földrész, világrész

A fejet alkotó csontozat, amely körülveszi és védelmezi a külső hatásoktól a fejben lévő szerveket, elsősorban az agyat.

Az elhalt növényi és állati maradványokra települt, azokból táplálkozó gombák.

A Föld kérgében előforduló, főleg szénhidrogénekből álló, sűrűn folyós, barna vagy fekete színű anyag.

A vegyipar egyik ágazata. Az a folyamat, mely során a kibányászott kőolajból több, hasznos anyagot is előállítanak.

A magot és a magburkot körülvevő gömbhéj.

A Föld felszínén lévő, szilárd gömbhéj.

Olyan település, ahova több irányból is befutnak utak, vasutak, esetleg hajók.

Olyan bányaterület, amely a felszínen van.