Környezetszennyező módszerek

A fejlett országokban - bár egyre inkább odafigyelünk környezetünk védelmére - vannak megoldatlan problémák is. A modern életvitelhez sok olyan dolog is hozzátartozik, amelyek előállítása, vagy használata károsítja a környezetünket.

Műtrágyák, permetező szerek környezetszennyező hatása

A modern mezőgazdaság része például a vegyszerek használata. A kutatók igyekeznek olyan növényvédő és talajjavító szereket kifejleszteni, amelyek ártalmatlanok, de sajnos a legtöbb esetben bizonyos mértékig elkerülhetetlen a szennyezés. Ráadásul az újabb szerek drágábbak is, ezért a kevésbé jómódú országok és gazdák nem tudják megvásárolni őket. A talaj és vele együtt a vizek és az élővilág pusztítása tehát folytatódik, bár nem olyan mértékben, mint korábban.

Közlekedés és környezetszennyezés

Életvitelünkhöz hozzátartozik a rendszeres utazás. Van, aki csak a sarkon megálló busszal megy egy pár megállót, de sokan saját autóval járnak, naponta rosszabb esetben több órát is. A légi forgalom is egyre sűrűbb. A közlekedésben részt vevő összes jármű szennyezi a levegőt. A jólét egyik átka, hogy már szinte bárki vehet autót, ha egy ideig takarékoskodik, ezért a levegőbe egyre több káros anyag halmozódik fel a kipufogógázoktól.

A szmog

A város környezeti szennyezése

A városokban gyakran szabad szemmel is láthatjuk a füstöt, amely egy része közvetlenül a tüdőnkbe jut. Többi része a légkörbe és onnan a világ minden területére. A levegő szennyezése mellett a talaj nagy része is elpusztul, mert betonnal, aszfalttal takarják be. A földben csővezetékek húzódnak, amelyek többféle anyagot szállítalak az otthonokba be, és onnan kifelé. Ha megsérülnek, a talajba folynak. A télen a só, amelyet a hó miatt szórnak az utakra, szintén a talajba mosódik. Ha egy várost hirtelen eltüntetnénk, a helyén olyan terület maradna, ahol szinte egyetlen növény sem lenne képes megélni. A parkok fái általában azért zöldellnek, mert távoli területekről termőföldet hordanak a gyökereikhez, hogy abban növekedjenek.

Nagyváros

A hangszennyezés

Ritkábban hangoztatott, de egyre nagyobb gondot okoz a hangszennyezés. A város zajai hangosak, bántják fülünket. A járművek zaja, a háztartási gépeké, és az üzemeké folyamatosan zavarják életünket. Súlyosabb esetben halláskárosodáshoz is vezethet, de mindenképpen türelmetlenebbek és idegesebbek leszünk tőlük. A nagy zajban pihenni sem lehet.

A hangszennyezők

Nem lebomló, mesterséges anyagok

A vegyipar egyik vívmánya volt a műanyagok kifejlesztése. Igen hasznosak tudnak lenni, életünk szinte minden területén használjuk őket. A természet azonban nem tud megbirkózni velük. A természetes anyagokat az élővilág képes lebontani, és új, hasznos anyagokat előállítani belőlük. Ez a körforgás azonban nem igaz a mesterséges anyagok nagy részére. A műanyagokat újra kell hasznosítani az üzemekben, mert ha kidobjuk őket, még évszázadok, évezredek múlva is ott lesznek a talajban.

Olajszállító tankhajók

A pusztító olaj Hihetetlen károkat tud okozni, ha egy olajszállító tankhajó megsérül, vagy elsüllyed. Egy ilyen hajón több ezer tonna olajat szállítanak a tengereken, óceánokon. Ha az olaj kifolyik, szétterül a víz felszínén, mivel könnyebb a víznél. Az oxigént nem ereszti át, ezért az olajréteg alatt élő állatok elpusztulnak. Az olajfolt a baleset mértékétől függően több km²-nyi lehet. Gyakran a partra is kisodorják a hullámok, ahol minden part menti élőlény elpusztul. Nagyon nehéz megtisztítani tőle a víz feszínét.

A kitermelt több ezer tonna mennyiségű kőolajat hatalmas hajókon szállítják a kitermelés helyszínétől az azt megvásárló országba.

Olajszállító tankhajó

Nukleáris veszély: Csernobil

Az atomerőművek radioaktív anyagokból állítanak elő elektromos energiát. Ezek az erőművek nem füstölnek, így nem szennyezik a légkört. A sugárzó anyagok azonban, amelyeket feldolgoznak, életveszélyesek.
A nyolcvanas évek végén Földünk legnagyobb környezeti katasztrófája a csernobili (Ukrajna területén) atomerőműhöz kapcsolódik. Az erőmű egy része felrobbant, és a sugárzó anyag kijutott a szabadba. Felhőként szétterült szinte egész Európa felett. A baleset közvetlen közelében sokan olyan súlyos sugárfertőzést kaptak, hogy pár napon belül meghaltak. 140 000 embert telepítettek ki otthonaikból az erőmű 30 kilométeres körzetében. Nem tudjuk felmérni, hány ember halt meg a sugárzás következtében kialakuló betegségektől, de annyi bizonyos, hogy gyakorlatilag Európa teljes lakossága érintett valamilyen mértékben.

A mai Ukrajna területén lévő atomerőmű, melynek egy része felrobbant, óriási környezetpusztítást okozva.

Csernobil ma