A földrengések legveszélyesebb zónái

A Föld különböző pontjain több ember érezte már, ahogyan megmozdul a lába alatt a talaj. Ez a földrengés. Ez a jelenség gyakorlatilag független az emberi tevékenységektől. A földrengések általában a folyamatosan vándorló kőzetlemezek ütközésekor következnek be. A Föld felszíne több kőzetlemezből áll, amelyek összeérnek. A Föld köpenyének képlékeny anyagán „úsznak”, kicsit úgy, mint a jégdarabok a vízen. De ezek minden ponton összeérnek, teljesen lefedik bolygónk felszínét. Ahol találkoznak, ott általában az egyik lemez a másik alá hajlik. Ezeken a területeken gyakoriak a földrengések. Ilyen szempontból a legveszélyesebb helyek a Csendes-óceán és a kontinensek találkozásánál vannak. Úgymint Ázsia keleti íve, Japán és környéke, az Indonéz-szigetvilág és az Ausztráliától keletre fekvő szigetvilág. Amerikában az egész Csendes-óceán menti partvidéket jellemzi. Ázsia belső területein is gyakori a földrengés, sőt Európa délkeleti vidékein is. Az egyik legismertebb földrengésveszélyes terület a Szent András-törésvonal, amely a Csendes-óceán mentén húzódik az Egyesült Államok partjainál. 1960-ban olyan erősen megmozdult a föld, hogy szinte teljesen romba dőlt San Francisco városa.

A földfelszín mozgása, melyet a Föld belső erői hoznak létre. Különböző erősségű lehet, komoly pusztítást vihet véghez.

Földrengések hatása a társadalomra

Ha a földrengések gyengék, hatásuk alig érezhető. Ilyenkor nem okoznak kárt szinte semmiben. Előfordul azonban, hogy erősen megmozdul a föld. Ha a földrengés közelében élők nincsenek felkészülve, akkor katasztrofális következményei lehetnek. A nagyobb földrengéseknek halálos áldozatai is lehetnek, városok pusztulhatnak el.

Város képe földrengés után

Mi történt 2004. decemberében?

2004. karácsonya környékén borzasztó katasztrófát idézett elő egy földrengést követő árhullám. Ha az óceán alatt van a földrengés központja, a víz úgy reagál a földmozgásra, hogy hosszú, elnyújtott, nagyon magas hullámok keletkeznek. Amikor a hullámok elérik a partot, végigpusztítják az ottani épületeket, mindent elsodornak. Ha nem jelzik előre az árhullám, más néven cunami érkezését, nincs menekvés. A hullámok több méter magasak és 700-800 km/órás sebességgel söpörnek végig a parton. A DK-Ázsiában negyedmillió ember halt meg a katasztrófában, a cunamival sújtott országoknak évekig fog tartani, amíg helyreállítják a károkat.

Földrengés következtében a tengereken több méter magas hullámok képződhetnek, melyek a partra érve mindent elsodornak.

Az árhullám után

A vizek szennyezettsége

A talaj és a víz szennyezése napjainkra elérte a vízzáró rétegek alatt lévő rétegvizeket is. A régebben kristálytiszta víz, melyeket a fúrt kutakból húztak fel, sok helyen ihatatlanok. Olyan szennyeződések vannak benne, amelyekkel a természet nem tud mit kezdeni. Nem tudja lebontani, a víz nem tud megtisztulni. Egyre kevesebb az iható víz Földünkön. Sokan azt mondják, hogy nemsokára nem az olajért fognak harcolni az országok, hanem az ivóvízért. Remélhetőleg ez nem következik be.

A föld alatt, a vízzáró rétegek között felgyűlt csapadékvíz.

Az erózió, csuszamlások

A hegyvidéki erdők kivágásának egyik velejárója, hogy a védtelenné váló talajréteg - amelyet a fák gyökerei korábban megkötöttek - fokozatosan lepusztul. Az esőzések és egyéb külső erők a talajt lemossák a lejtőkről. Ahol már teljesen eltűnt a talaj, ott már csak a kietlen, kopár kőzet látható, a csupasz sziklák. Ha a talaj egyszerre nagy mennyiségben zúdul alá, földcsuszamlásról beszélünk. A nagyobb csuszamlások házakat, településeket sodorhatnak magukkal, vagy temethetnek be, ezért az emberi életre közvetlenül is veszélyesek lehetnek.

A külső erők (szél, víz, jég) felszínpusztító munkája az erózió.

Elsodort falu

A környezetszennyezés okozta betegségek

A belélegzett és elfogyasztott káros anyagokat az emberi szervezet egy ideig képes feldolgozni, kezelni, kiüríteni. Ha viszont nagy mennyiségben halmozódik fel a különböző szervekben, komoly, akár halálos betegséget is okozhat. A mesterséges anyagok és vegyszerek legyengítik testünk védekező képességét, és ilyenkor könnyebben megbetegszünk. Már népbetegségnek számít az allergia, vagyis a különböző anyagokkal, például a virágporral szembeni túlérzékenység. Hazánkban minden harmadik ember allergiás valamire. Száz évvel korábban szinte ismeretlen volt ez a betegség. Talán a legkegyetlenebb és gyakran gyógyíthatatlan betegség a rák, amely szintén összefügg a szervezetben felgyülemlő káros anyagokkal. Bár sokat számít, hogy az ember hajlamos-e rá, az életmód mégis meghatározó jelentőségű a kialakulásában. Az utóbbi évtizedekben egyre több ember hal meg rákos megbetegedésben.

A környezetszennyeződés és az élelmiszereink

Sajnos a környezetünk olyan mértékben szennyezett, hogy már az élelmiszereinkben is érezhetjük a hatását. A mezőgazdaságban használt vegyszerek az általunk megevett növényekben is megtalálhatóak bizonyos mértékben. Sőt az állatok húsában is, hiszen ők is olyan növényeket esznek, amelyeket szennyeződések értek, vegyszerekkel kezeltek. A növénynemesítés emberre vonatkozó hatásait, következményeit még nem ismerjük, de valószínű, hogy a sokszorosan átnevelt, az eredeti növényhez szinte már alig hasonlító kultúrnövények is hatással vannak az emberi szervezet működésére.