Az Északi-középhegység elhelyezkedése
Az Északi-középhegység a Dunától keletre helyezkedik el. Északon az országhatár választja el a Kárpátok vonulatától. Keleten a Bodrog határolja, délen az Alföld, nyugaton a Duna. Hazánk legmagasabb hegyvidéke, az Északnyugati-Kárpátok része.
Az Északi-középhegység kialakulása
Az Északi-középhegység hegységeinek kialakulása nem egy időben történt. A karsztos mészkővidékek anyaga a földtörténet ó- és középidejében képződött, míg a vulkanikus tevékenységet őrző hegységek a harmadidőszakban. Erős vulkanikus tevékenység folyt ezen a területen. Hatalmas lávafolyások és nagy mennyiségű hamu, tufa tört a felszínre. Mára azonban mindegyik tűzhányó kihunyt. A negyedidőszakban a felszín erősen lepusztult, ezért ma már nehezen kivehetők a vulkáni kúpok.
Az Északi-középhegység jellemzői
Az Északi-középhegységben a nyár hűvös, a tél hideg. Sok a csapadék, ezért télen vastag hótakaró borítja a tájat. A sok eső következtében kiterjedt erdőségeket találunk itt, főleg tölgyeseket és bükkösöket. A vulkanikus kőzeteken helyenként igen jó minőségű talaj képződött, amely kedvez a mezőgazdaság számára.
Az Északi-középhegység hegységei
Több hegységet is magába foglal az Északi-középhegység nagytáj. Legkeletibb része a Duna partján fekvő Börzsöny. Tőle keletre a Cserhát lankái terülnek el. Utána következik a Mátra, ahol hazánk legmagasabb pontja található. Keletebbre a Bükk hatalmas mészkőtömbje húzódik, melyet északon az Aggteleki-karszt, északkeleten a Cserehát követ. Legkeletibb hegységünk a Zempléni-hegység.
Szerkezetileg a Visegrádi-hegység is ide tartozik, de földrajzi szempontból a Dunántúli-középhegységhez soroljuk.
Az Északi-középhegység vulkanikus hegységei
Hegységei közül több is vulkanikus eredetű, de kőzetanyaguk nagyon változatos. A Mátra, a Cserhát és a Börzsöny nagyrészt andezitből épült fel, a Zempléni-hegység elsősorban riolitból és riolittufából, míg a Mátrától északra, a Medves-vidéken bazaltformákkal találkozhatunk.
Az Északi-középhegység üledékes hegységei
A Bükk és az Aggteleki-karszt mészkőből épülnek fel. A Bükk központjában egy hatalmas, lapos fennsík található, a Bükk-fennsík, amelyet az „óriások asztalának” is neveznek. A fennsík pereme sok helyütt meredeken szakad le, völgyek, szakadékok tagolják. Sűrű erdőségek borítják a hegység oldalát, míg a fennsíkon érdekes karsztformák jöttek létre.
Az Aggteleki-karszt jóval alacsonyabban fekszik, mint a Bükk, de felszínformái legalább annyira különlegesek. Itt található ugyanis Földünk egyik legizgalmasabb, legszebb barlangrendszere.
Karsztjelenségek
A Bükk és az Aggteleki-karszt is sokféle karsztjelenségnek ad otthont. Ezek a víz felszínformálásakor jöttek létre. A víz lassan kioldja a kőzetekből az ásványi anyagok egy részét, üregeket váj a kőzetbe. A felszínen víznyelőket és dolinákat alakít ki. A víznyelőkben pillanatok alatt eltűnik az esővíz a hegy belsejébe. A dolinák tál alakú mélyedések a felszínen. A víz a felszín alatt is formálja a hegyet. Kisebb-nagyobb barlangokat hoz létre, melyek alján legtöbbször a felszínről leszivárgott víz csörgedez.
Az Északi-középhegység medencéi
Az Északi-középhegységben tágas medencék is kialakultak. Ilyen a Borsodi-, és a Nógrádi-medence. A Borsodi-medence a Sajó völgyében van, a Bükk és a Cserehát, valamint a Zempléni-hegység között. A Nógrádi-medence a Börzsönytől és a Cserháttól északra található. Ezek a medencék magasabban vannak, mint az Alföld, mezőgazdasági művelésre mégis alkalmasak.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
