A Kisalföld elhelyezkedése

A Kisalföld hazánk második legnagyobb alföldje. Az Alfölddel ellentétben átlagos tengerszint feletti magassága nagyobb, s a kilakulása összetettebb. Északi része tökéletes síkság, melynek feltöltésében a Duna és mellékfolyói, valamint a szél vettek részt. Déli része nagyrészt letarolással keletkezett. A Kisalföld hazánk északnyugati részén fekszik, északról a Duna, nyugaról az Alpokalja, délről a Bakony, keletről a Vértes és a Gerecse határolja. Északon területe átnyúlik Szlovákiába is, a Csallóköz területére.

Olyan síkság, ahol szinte semmiféle szintkülönbség nem tapasztalható.

A Kisalföld kialakulása

A Kisalföld kialakulása hasonlít az Alföldéhez. Az óidei, lesüllyedt, lekopott hegységre tengeri üledék rakódott, ami szintén lesüllyedt, majd a folyók hordaléka rakódott rá. A legmélyebb területeket a táj északi részén találhatjuk, míg délen lankás hordalékkúpokat. A középső terület tökéletes síkság.

A Kisalföld jellemzői

A Kisalföld nyugati fekvése és a hegyek közelsége miatt csapadékosabb, mint az Alföld, a tél enyhébb, a nyár nem annyira meleg. Aszály is sokkal ritkábban fordul elő. Szinte állandóan fúj a nyugati, északnyugati szél, hazánk legszelesebb vidéke.

A Kisalföld

A Kisalföld folyói

A Kisalföld vízhálózata igen sűrű, legfontosabb folyói a Duna, a Rába a Rábca és a Marcal. A Duna a Kisalföldre érve rengeteg hordalékot szállít az Alpokból, melynek egy részét itt rakja le. Így alakult ki az a számtalan kis sziget, amely a táj északi részén található. Itt a Duna is több ágra szakad, számtalan holtágat is találhatunk a vidéken. Fő ágát folyamatosan kotorni kell, hogy hajózható legyen, a Duna ugyanis igen fontos a hazai és a nemzetközi hajózásban is.
A Kisalföld északnyugati csücskében találhatjuk az ország egyik legnagyobb állóvizét, a Fertő-tavat.

A Rába

Árterek

A Dunát kísérő ártereken rengeteg növény és állat lelt otthonra. Ezeken a nedves területeken kiterjedt ártéri erdőket találunk, a holtágakban halak úszkálnak. A vidék ideális a vízimadarak számára. A vizenyős, nedves vidékeken, amelyeket még nem vontak művelés alá láthatjuk, milyen lehetett az a természetes élővilág, amelynek ez a vidék adott otthont az ember átalakító tevékenysége előtt.

A Szigetköz

A talaj és a folyók

A Kisalföld kialakulásában a Dunának és a Rábának volt a legnagyobb szerepe. A folyók a hegyekből hordott iszapot, homokot és kavicsot szétteregették a területen. Ennek következtében a Kisalföld középső része tökéletes síkság. A déli terület kissé megemelkedett, ma is lankás vidék. Északi részén, a Szigetközben a Duna kisebb ágai kanyarognak, gyakran önti el a víz az áradások idején. A talaj a legtöbb helyen jó minőségű, a folyami hordalékon termékeny talajok alakultak ki, különösen a Rábaközben és a Mosoni-síkságon.

Az Alföld és a Kisalföld összehasonlítása

A Kisalföld és az Alföld tehát több adottságában is hasonlít egymásra. Kialakulásuk, formakincsük, a folyók jelentősége hasonló a két vidéken. Mindkét tájon vannak hordalékkúpok, tökéletes síkság és árterek. A talajok minősége között sincs nagy különbség. Éghajlatuk is hasonló, bár az Alföld valamivel szárazabb és melegebb. Ezek a kis eltérések azonban a mezőgazdaságban egyértelműek láthatók.