Hazánk leghidegebb és legmelegebb területei

A leghűvösebb területek a hegységeinkben találhatóak, főleg az Északi-középhegységben. Az leghidegebb területek a Bükkben, a Mátrában, az Aggteleki-karszton és a Zempléni-hegységben vannak. Ezeken a területeken az évi középhőmérséklet helyenként 3 fokkal alacsonyabb, mint az ország legnagyobb területén, a januári középhőmérséklet néhol –4 °C alatt van, a júliusi középhőmérséklet is alig éri el a 18°C-ot.
A legmelegebb területek az Alföld délkeleti csücskében vannak. A júliusi középhőmérséklet a 22 °C-ot is meghaladja.

Hazánk legcsapadékosabb és legszárazabb területei

A csapadék területi eloszlásában még nagyobb elérések vannak. Legcsapadékosabb tájunk az Alpok lábánál, hazánk nyugati részén elterülő Alpokalja, ahol a 800 mm-t is meghaladja az évi csapadékmennyiség. A sűrű erdőket rendszeresen öntözi az eső, minden hónapban.
Az Alföld szívében, a Nagykunságban és környékén sokkal kevesebb eső esik, az is nagyrész tavasz végén, nyár elején. Az évi csapadékmennyiség nem haladja meg az 500 mm-t.

Legcsapadékosabb területünk: az Alpokalja

Legszárazabb területünk: a Nagykunság

A napsütéses órák száma

Az éghajlatot a hőmérsékleten és a csapadékmennyiségen kívül jól jellemzi a napsütéses órák száma. Évi napfénytartamnak is nevezik, ami azt jelzi, hogy sokévi átlagban hány órát süt a Nap a különböző területeken. Hazánkban Szeged környékén, az Alföld déli részén süt a legtöbbet a Nap, több mint 2100 órát. Ehhez képest jóval borongósabb az idő az Alpokalján, ahol ez a mennyiség 1800 óra alatt van, főleg a sok felhő miatt, ami gyakran eltakarja a Napot.

Az évi napfénytartam alapja, hogy az adott évben egy területen hány órát sütött a Nap.

Az évszakok jellemzői hazánkban

Magyarországon nemcsak az évszakok, de a hónapok időjárása között is nagy különbségek vannak. A meleg nyáron belül is a július - augusztus a legmelegebb, leghidegebb hónapunk pedig a január. A legtöbb eső május-júniusban esik, utána viszont általában szárazság következik. Legszárazabb hónapunk a január.

Az évi középhőmérséklet alakulása hazánkban

Az évi középhőmérséklet hazánkban általában 10°C, de itt is vannak különbségek. A legalacsonyabb a Mátrában, ahol hazánk legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes található. Itt mindössze 6 °C az évi középhőmérséklet, míg az Alföld délkeleti részén 11 °C felett van ez az érték.

Az év hónapjainak középhőmérsékleti átlaga.

Az évi közepes hőingadozás hazánkban

Érdekes adat lehet az évi közepes hőingás is, amely a legmelegebb és a leghidegebb, vagyis a július és a január középhőmérsékletének a különbségéből adódik. Az Alföldön a legnagyobb a hőingás, azon belül is a Hortobágy környékén, ahol ez az összeg meghaladja a 24 °C-ot. A legkiegyenlítettebb vidékünk az Alpokalja, ahol 3-4 °C-kal kevesebb.

A leghidegebb és a legmelegebb hónapok középhőmérsékletének különbsége.

Az évi közepes hőingadozás hazánkban

A tenyészidőszak

A tenyészidőszak fogalma a mezőgazdasághoz kötődik. Minden növénynek megvan a maga vetési ideje, a növekedéséhez szükséges idő és az az időszak, amikor megérett az aratásra, betakarításra. A tenyészidőszak a szabadban végezhető mezőgazdasági munkálatok időszakát jelöli. Nálunk ez kora tavasszal kezdődik és késő őszig eltart

A szabadban végezhető mezőgazdasági tevékenységekre alkalmas időszak.