A túlnépesedés

A fejlődő országok népessége nagyon fiatal. A legtöbben tíz és harminc év között vannak, akik több gyermeknek is életet adtak és adni fognak. Bár hamarabb is halnak meg, a népesség mégis nagyon gyorsan gyarapodik. Kína és India a Föld két legnépesebb országa. Mindkettőben több mint egymilliárd ember él, vagyis százszor annyian, mint hazánkban. Gyorsan növekedik még Afrika lakossága, és Ázsia néhány országában is ez a folyamat figyelhető meg. A növekvő népesség sok gondot okoz, gyakran még a kellő élelmiszermennyiséget sem tudják megtermelni. Ez azt jelenti, hogy a vidék, az ország túlnépesedett, vagyis többen élnek ott, mint amennyi ember eltartására képes az adott terület.

A fejlődő országokra jellemző folyamat, mely során több gyermek születik, mint amennyi eltartására az adott ország vagy terület képes lenne.

Nyersanyagok kitermelése

Az ipari termelés, köztük a bányászat egyre nagyobb jelentőségű a fejlődő országok legtöbbjénél. Az ásványkincsek kitermelése azonban korszerűtlen gépekkel, nem szakszerűen folyik. Ennek következménye a súlyos környezetkárosítás, az élőhelyek elpusztítása és a sok üzemi baleset, mert gyakran az ott dolgozók sincsenek megfelelően betanítva, a gépek pedig sokszor meghibásodnak.

Bányászat a harmadik világban

Az olajmezők környezetszennyezése

A közel-keleti olajkutak is szennyezik a környezetet. A sivatagban több hatalmas olajfúró kút hozza a felszínre a kőolajat. A kőolaj mellett a legtöbb esetben földgáz is van, amely szintén hasznos energiaforrás, de nem minden esetben gyűjtik össze. Előfordul, hogy egyszerűen „elengedik” a földgázt, amely így a levegőbe kerül, növelve a felmelegedést a légkörben.

Olyan területek, amely mélyén olajat találtak, ennek kitermeléséhez pedig több olajfúró kutat is üzembe állítottak.

Olajmező a Közel-Keleten

Az olaj és a háborúk

A Föld olajkészletének legnagyobb része a Közel-Kelet országaiban található. Több ország részben innen vásárolja ezt a ma még nélkülözhetetlen energiaforrást. Az olaj tehát hatalom, amelyért többször is kitört a háború. A háború egyébként is embertelen, és minden eszközzel küzdeni kell ellene, de a környezetre is káros hatással van. Különösen igaz ez az olajért folyó harcra. Előfordult, hogy a fúrótornyok kigyulladtak, és a feltörő kőolaj elkezdett égni. Ilyenkor óriási mennyiségű korom és egyéb káros anyagok távoznak a légkörbe. Nagyon nehéz eloltani ezeket a kutakat, több napig is eltarthat, és ezalatt az idő alatt a kutak megállás nélkül ontják magukból a különböző gázokat és egyéb szennyező anyagokat.

Égő olajmező

A kohászat környezetszennyezése

A korszerűtlen berendezések használata nemcsak a bányászatra, de az ipar többi ágazatára is igaz. A káros következmények is hasonlók, de itt még hozzájön a levegő szennyezése, amely igen nagymértékű a kohászati és vegyipari üzemeknél.

Erdőirtás a hegyekben

A növekedő népesség, és a gépek használata a mezőgazdaságban arra készteti ezeket az országokat, hogy minél nagyobb területeket vonjanak művelés alá. Ezt részben azzal érhetik el, hogy az érintetlen erdőségekben kivágják a fákat, amelyek egyébként tüzelőanyagként is szolgálnak, majd felszántják és bevetik a területet. Emellett sok helyet legelővé alakítanak, jobbára a szarvasmarhák tenyésztése miatt. A városok terjeszkedése miatt is kiterjedt erdőségek esnek áldozatul.

Kiirtott esőerdő

Erdőirtás az egyenlítőnél

Különösen súlyos következményei vannak a trópusi esőerdők irtásának, amely ijesztő méreteket öltött mind Dél-Amerikában, mind Ázsiában, de Afrikában is. A cél itt is hasonló, mint a többi erdő kiirtásánál, következményei azonban még komolyabbak. Az egész Föld éghajlatára és légkörére hatással vannak az esőerdők. A csapadék és a hőmérséklet szabályozása, a levegő oxigénnel való ellátása az esőerdőkben kezdődik. A folyamat sajnos szinte visszafordíthatatlan, hiába próbálnák újratelepíteni az itteni erdőket. Olyan bonyolult és sokrétű életközösség alakult ki ugyanis ezeken a vidékeken, amelyek száz, vagy akár több év alatt sem állnának helyre.

A "zöld forradalom" és a műtrágyák

A mezőgazdaságban a túlzott területnyerés mellett a művelési módszerekkel is alapvető problémák lehetnek. Sajnos, néhol a hozzánemértés miatt több műtrágyát használnak fel, mint amennyi a növények hasznára válna. Ennek egyik következménye, hogy a növényben is megjelenik az a vegyület, ami a műtrágyában van. Ha az ebből készült termékekből sokat eszünk, az emésztőrendszerünk is károsodhat, legrosszabb esetben akár gyomorrákot is okozhatnak.

A mezőgazdaság modernizálása a fejlődő országokban, többek között gépek alkalmazása, műtrágyázás, permetezés.

A talaj kizsigerelése

A mezőgazdasági terület növelése nem mindig éri el a célját. Főleg az esőerdők helyén létrehozott szántókra és legelőkre igaz, hogy a vékony termékeny talaj és a rossz módszerek alkalmazása miatt a terület pár év alatt kimerül, vagyis mezőgazdasági szempontból használhatatlanná válik. Hiába vetnek bele magokat, ha ki is kelnek, a növények satnyák, gyengék lesznek, termést alig hoznak. Ez azért van, mert a talaj elveszítette azokat az értékes ásványi anyagokat, amelyek a növények ideális növekedéséhez szükségesek, az ember pedig nem pótolta őket. A talaj ugyan képes megújulni, újra felhalmozni magában ezekez az anyagokat, de ez több évig, évtizedig eltart. Ha ezt nem veszik figyelembe, a vidék terméketlenné válik.

Hulladékkezelés és hulladékhasznosítás

Katasztrofális a helyzet a fejlődő országok hulladékkezelésében is. Sem az iskolákban, de az élet más területén sem fordítanak gondot rá, hogy az embereket tájékoztassák a környezetvédelem jelentőségéről, nem beszélve a szelektív hulladékgyűjtésről, a helyes hulladékkezelésről. Ezek az országok eleve rengeteg szemetet „termelnek”, szinte semmit nem hasznosítanak újra, a városok szélén, de gyakran bent a városokban is hatalmas szeméttelepek bűzölögnek. Szinte városok a városban, akkora méretűek, és a legszegényebbek itt keresnek táplálékot, de ruházatot, fűtőanyagot és használati tárgyakat is.

Nyersanyagpazarlás és környezetszennyezés

A fejlődő országokban az energiát hőerőművekben állítják elő, ahol szenet és kőolajat használnak fel. Ezek az anyagok a legkárosabbak az energiahordozók közül. Amikor elégetik őket, akkor szabadul fel az az energia, amit villamos árammá alakítanak. Az égés következménye az a nagy mennyiségű káros anyag, ami a kéményeken keresztül távozik az erőművekből.