A hidak térfogatváltozása
A hőtágulás tényét a gyakorlatban is figyelembe kell venni. A szabadban lévő tárgyak nyáron kitágulnak, télen összehúzódnak. Az építkezéseknél erre oda kell figyelni. Például a hidaknál fogakkal illesztik össze az elemeket, hogy legyen helyük a térfogatváltozásra, ugyanis a hidak hossza nagymértékben változik a hőmérsékletváltozás következtében. Csak az egyik végén rögzítik a hidat, a másik végén görgőkön tud mozogni, ha változik az időjárás.
A csővezetékek térfogatváltozása
A csővezetékeknél a nyílegyenesen haladó csövekbe helyenként hajlított elemeket tesznek. Amikor nő a hőmérséklet, ezek a részek még jobban meghajlanak, így nem károsodik a csővezeték.
Folyadékok tágulása: mire vigyázzunk?
A folyadékok hőtágulására is gondolnunk kell. Nem szabad színültig tölteni az üdítős palackot, és a benzines kannát sem. Hőmérséklet-növekedéskor ugyanis a folyadék könnyen szétfeszítheti az edényt, amiben benne van, ha már nincs helye a táguláshoz.
A hőmérő működése
A folyadékok hőtágulását használjuk a hőmérőben. A hőmérő tulajdonképpen egy vékony, hosszú üvegcső, amelyben higany, vagy színezett alkohol van. Ha a szobában nő a hőmérséklet, a folyadék is melegszik és elkezd tágulni. A számskáláról, amely a cső mellett található, le lehet olvasni, hogy hány fok van éppen, ugyanis a folyadék tágulásához mérten jelölik be a fokokat a hőmérőn.
A lázmérő működése
A folyadékok hőtágulását használjuk a hőmérőben. A lázmérő szintén így működik, de ez a szerkezet nem a szoba hőmérsékletének mérésére szolgál, hanem az emberi test hőmérsékletének mérésére. Itt viszont fontos, hogy tartósan mutassa a mért hőmérsékletet, ezért egy kis szűkületet hoztak létre a csőben, így a folyadék szintje akkor sem csökken, ha a hőmérséklet alacsonyabb. Ezért kell lerázni a hőmérőt, mielőtt újra használnánk.
A Celsius-skála
Mind a hőmérőnél, mind a lázmérőnél a Celsius-skálát használjuk. Ezt a rendszert Celsius svéd fizikus vezette be 1742-ben. A skála alappontjai a jég olvadáspontja, vagyis a 0 °C, valamint a víz forráspontja, vagyis a 100 °C. A kettő közötti különbséget felosztotta száz egyenlő részre. Egy rész 1 °C-t jelent. Természetesen a jég olvadáspontja alatt és a víz forráspontja felett is folytatódik ez a beosztás.
A hőmérséklet méréséhez mindennapjainkban használt hőmérsékleti skála.
A Kelvin-skála
A tudományos életben használt skálát Kelvin-skálának nevezzük, Kelvin angol fizikusról. Ugyanolyan sűrű beosztású, mint a Celsius-skála. Alappontja azonban 273 fokkal alacsonyabban van, mint a jég olvadáspontja. Ezt nevezzük abszolút 0 foknak, ugyanis ezen a ponton megáll a testekben a részecskék mozgása. Eszerint a skála szerint a jég 273 fokon olvad meg, a víz pedig 373 fokon forr fel.
A tudományban használt hőmérsékleti skála, melynek alappontja a hőmérsékleti abszolút nulla.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
