A hegyvidékeken az éghajlat következtében kialakult növénytakaró függőleges irányú változása.

A növényeken a virág, vagy termés nyele.

A csészelevél a legtöbb virág fontos része. A szirmokat és a virág többi részét öleli körül a virág szárának végén.

A mohaszint más néven.

A porzós virágzatban lévő apró virágpor, melyek a termős virágba jutva megtermékenyítik azt, belőlük jön létre a termés.

A fenyők törzsének nyúlós, ragacsos váladéka, mely ellenállóbbá teszi a fát.

Az erdő legalacsonyabban lévő szintje, a mohák és a gombák élőhelye.

A csonthéj bizonyos növények terméseinek magját fedi, védi. A csonthéj kemény. Csonthéjas gyümölcs például a kökény, vagy a barack.

Olyan élőlény, mely más élő szervezetéből vonja ki a számára szükséges tápanyagot (pl. bolha, szúnyog).

Mindkét szervezet számára hasznos életforma, mikor kölcsönösen segítik egymást a fejlődésben.

Apró, egysejtű gombákból épült telep, mely zöldes-szürkés színű.

A gombák spórával szaporodnak, a spórákból alakulnak ki a gombafonalak.

Az elhalt növényi és állati maradványokra települt, azokból táplálkozó gombák.

A spóratok a gombakalap alján található. Itt fejlődnek ki a spórák.

A gombafonal a talajban lévő sűrű, vékony szövedék, melyből a gombatelep alakul ki.

Olyan növény, melynek egyedei egy csoportba tömörülve fejlődnek. A gombafonalakból több gomba is kinő. Ezek a gombatelepek.

A kevés csapadékú, szárazabb területeken kialakult rét.

Olyan növények, melyek termésében a termőlevelek zárt magházat alkotnak, megvédik a benne lévő magot a külső hatásoktól.

A rét azon növényei, melyek a rét alsóbb szintjéig nőnek.

Olyan növény, melyeknek ősszel csak a felszín felett lévő részei halnak el, a gyökere nem. Amikor kitavaszodik, a talajban lévő részből új növény hajt, évről évre.

Ahol sok a csapadék, vagy vizenyős a talaj, ott alakultak ki a nedves rétek.

Azok a növények egyszikűek, melyek termésében egy sziklevél van.

Minden élőlény sejtekből épül fel, ez az egyik alapeleme ez élő szervezeteknek.

Kalászvirágzatnak a szár végén kialakuló, sok apró virágból álló virágzatot nevezzük.

Az egyszikűek gyökérzetének elnevezése.

Föld alatti szárrész, melyből lefelé a gyökerek, felfelé a szár növekedik.

A rét magasabbra növő füvei, melyek a rét legmagasabb szintjéig nőnek.

A kukorica porzós virágzata, mely a szár tetején, lazán helyezkedik el.

Henger alakú virágzat az egyszikű növényeknél, melyben a termős virágok helyezkednek el.

Azok a növények, melyek termésében két sziklevél található.

A fűzfa egyik fáján csak porzós virágok vannak, melyek laza, lecsüngő virágzatból állnak.

A fűzfák egyik csoportjának csak termős virágai vannak, melyekben a virágok szőrös levélkék között találhatók.

Megmutatja, mennyi vízgőz van a levegőben. A vízpartok feletti levegő páratartalma nagy.

Kétlakinak nevezzük az olyan növényt, melynek különböző egyedein fejlődnek ki a porzós és termős virágok (virágzatok).

A fűzfa termős virágzatát barkavirágzatnak nevezzük. A barkavirágzat több kis barkából áll.

Olyan virág, melyben vagy csak porzós, vagy csak termő rész van.

A víz elvezetése egy területről, vízelvezető csatornákkal, szivattyúkkal.

A felszínen kialakult, sokszor lefolyástalan tavakat állóvizeknek nevezzük.