A felhőképződés
A levegőben mindig van vízgőz, különböző mértékben. A meleg levegő több vízgőzt képes tárolni, míg a hidegebb levegő kevesebbet. A minket körülvevő levegőre is igaz, hogy a meleg felfelé száll. Viszont minél magasabbra száll, annál hidegebb talál fent. Egy bizonyos magasságban a vízgőz vízcseppekké válik. A sok-sok vízcseppből lesz a felhő.
Hogyan jön létre a jégeső?
Ha az esőcseppek olyan légrétegbe kerülnek, ahol a hőmérséklet nem éri el a 0 °C-t, megfagynak. Miközben esnek lefelé, egy részük újból megolvad, de ha nem sikerül mindegyiknek, akkor jégeső esik, vagyis egyszerre esik eső és jég.
Ha a megfagyott esőcseppek egy része nem tud megolvadni, mire elérik a talajt, akkor jégeső esik.
A hó keletkezése
A hó akkor keletkezik, amikor a felhőben lévő vízcseppek megfagynak. Ilyenkor azonban egyik sem olvad meg, hanem apró jégkristályok formájában lehull a földre.
A harmat kialakulása
Hajnalban megfigyelheted, hogy a fűszálak nedvesek, pedig nem is esett az eső. Ilyenkor éjszaka, ha a talaj erősen lehűl, a levegőből a vízgőz lecsapódik a talaj közelében lévő tárgyakra, többek között a fűszálakra is. Ezt harmatnak nevezzük.
Az éjszakai lehűléskor a talaj közelében lévő tárgyakra a levegőből lecsapódott víz.
A dér
Ha éjszaka olyan erős a lehűlés, hogy a talaj közelében a fagypont alá süllyed, akkor a vízgőz nem lecsapódik, hanem megfagy. Ezt nevezzük dérnek.
Fagypont alatt levegőből a talaj közelében lévő tárgyakra fagyott víz.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
