A Balaton földrajzi helyzete
Hazán területe gazdag tavakban. Kisebb-nagyobb tavak tarkítják a tájat több helyen is. Ezek közül egyértelműen a „magyar tenger”, a Balaton a legismertebb és legnagyobb. A Dunántúl központi részén helyezkedik el, gyakorlatilag kettéválasztja országunk nyugati felét. Tőle északra a Dunántúli-középhegység, délre a Dunántúli-dombság lankái emelkednek.
A Balaton méretei
A Balaton Közép- és Nyugat-Európa legnagyobb tava. Felszíne majdnem 600 km², de folyamatosan változik, attól függően, hogy mennyi víz van benne. A sekély vizű tavak közé tartozik, bár hazánkban ez a legmélyebb tó. Átlagos vízmélysége 3-4 méter. A déli parton sokkal sekélyebb a víz, mint az északin. Legmélyebb pontja a Tihanyi-félszigetnél van, a Tihanyi kútnál: 13 méter. Nyáron 20 ºC fölé emelkedik a tó hőmérséklete, az igazán nagy kánikulákban akár 27 ºC-os is lehet.
A Balaton kialakulása
A Balaton körülbelül 20-22 ezer évvel ezelőtt alakult ki, a jégkorszak végén. Ebben az időben törésvonalak mentén lesüllyedt a terület. Nem egyszerre, hanem szakaszosan, egy-egy kisebb mélyedés képződött. A folyóvizek feltöltötték ezeket, melyek egy idő után egyesültek egyetlen nagy tóvá. A Balaton hordalékának egy részét hullámzása közben szétteregette a part mentén, főleg a déli parton, vagyis turzásokat hozott létre.
A Balaton múltja és jelene
A Zala folyó állandóan táplálja a tó vizét, de a kisebb patakok is ide futnak le a környező magasabb területekről. Egyetlen lefolyása van: a Sió. Eredetileg mocsaras-lápos területek vették körül, főleg a Kis-Balatonnál és környékén. A XIX. századi lecsapolások idején ezekről a területekről is elvezették a vizet, egyre fontosabb üdülőhellyé vált. Sajnos a tó állapotának egyáltalán nem tett jót ez a változás. Szerencsére az utóbbi évtizedekben részben visszaállították a Kis-Balaton eredeti állapotát, amely fontos víztisztítója a tónak. Néha veszélyesen lecsökkent a Balaton vízszintje, de szerencsére az utóbbi pár évben ismét több víz van benne. Vízállása azonban ingadozó, amely sekély vizének, nagy vízfelületének és az éves csapadékeloszlás egyenetlenségének köszönhető.