A csillagászati időszámítás

A csillagászatban a napi időszámítás egy kicsit másképp alakul. Igaz ugyan, hogy egy nap hossza, időtartama ugyanannyi, de a nap kezdete és vége máshol van. Nálunk éjfélkor fordul át az egyik nap a másikba, amikor a legtöbben alszanak. A csillagászatban ez másképp van.

A Nap látszólagos mozgása

Azt már tudjuk, hogy nem a Nap jár körbe az égbolton, hanem a Föld forog a tengelye körül, és kering a Nap körül. Ez a Nap látszólagos mozgása, amely miatt kialakultak a napszakok, amelyek egyformán, ugyanabban a sorrendben követik egymást az év minden napján. Csak időtartamuk és jellemzőik térnek el a különböző évszakokban. A Nap látszólagos mozgásából szabtuk meg azt is, hogy mikor, hány óra van. A Föld különböző pontján azonban egy adott pillanatban nem ugyanannyi az idő, mert a Nap sem ugyanabban a magasságban van éppen.

A délkörök

Az idő mérése és a Föld hosszúsági, más néven délkörei között szoros összefüggés van. Azért hívjuk a hosszúsági köröket délköröknek is, mert egy délkör a Föld azon pontjait köti össze képzeletben egymással, ahol minden nap ugyanakkor delel a Nap. Vagyis ugyanannyi az idő. Tehát, ha otthonunktól elindulunk pontosan dél, vagy észak felé, ugyanazon a hosszúsági körön maradunk, és a Nap is ugyanakkor fog delelni az év minden napján.

A hosszúsági köröket más néven délköröknek nevezzük.