Az évszakok

A keringés során Földünk felszínét a különböző területeken nem egyformán érik a napsugarak. Ez a gömbszerű alakból adódik. Viszont ha csak egyszerűen az alakja számítana, akkor a Föld egyes pontjait az év minden napján azonos szögben világítaná meg, tehát mindig egy évszak lenne mindenhol. De mivel a Föld tengelye ferde, ezért kissé bonyolódik a helyzet. Ferde, vagyis nem merőleges a keringés síkjára. 66,5°-os szöget zár be vele.

A keringés és a nevezetes szélességi körök

A tengely ferdeségének köszönhető, hogy a Föld bármely pontján, ha megfigyeljük, minden nap más szögben delel a Nap, vagyis minden nap más szöget zárnak be a napsugarak a felszínnel. A delelés az a pillanat, amikor az adott napon a legmagasabban van a Nap az égbolton. A tengelyferdeség miatt vannak olyan helyek bolygónkon, ahol időnként 90 fokban delel a Nap, vagyis pontosan az égbolt közepén, a fejünk felett. Azok a területek, amelyeknél létezik ez a jelenség, az északi és a déli szélesség 23,5 foka között vannak. Az északi szélesség, röviden é. sz. 23,5 fokán találjuk a Ráktérítőt. Itt egyetlen olyan nap van az évben, amikor 90 fokban delel a Nap. Az év többi napján ettől délre, az Egyenlítő irányában. Az déli szélesség, röviden d. sz. 23,5 fokán a Baktérítő van. Itt éppen egy félévvel később, szintén egyetlen napon delel a Nap 90 fokban. Az év többi napján északra, az Egyenlítő felé látjuk mozogni. Az évben két olyan nap van, amikor éppen az Egyenlítő felett delel a Nap. Az északi féltekén találjuk az Északi sarkkört, a délin a Déli sarkkört. Mindegyik szélességi kör a maga féltekén a 66,5 fokon fut keresztül. Ezek azért különleges területek, mert itt minden évben van egyetlen olyan nap, féléves különbséggel, amikor egyáltalán nem kell fel a Nap, és egyetlen olyan nap, amikor pedig nem megy le. Amikor az egyik szélességi körön egész napos éjszaka van, pontosan ugyanakkor nem megy le a Nap a másik sarkkörön.

A Föld tengelyferdeségéből adódó, a napsugarak beesési szöge alapján elnevezett szélességi körök. Ilyen az Egyenlítő, a Ráktérítő, a Baktérítő, az Északi sarkkör és a Déli sarkkör.

A napéjegyenlőség

A napéjegyenlőség azt jelenti, hogy mind a nappal, mind az éjszaka pontosan 12 óráig tart. Van két olyan nap az évben, amikor ez a Föld minden egyes pontján igaz. Ez a két nap a március 21. és a szeptember 23. A jelenség oka, hogy ezekben az időpontokban épp az Egyenlítő felett delel 90 fokban a Nap. Tavaszi és őszi napfordulónak is nevezik, és ilyenkor kezdődik a csillagászati tavasz és ősz.

Azok a napok, melyeken a Föld összes pontján 12 óráig tart a nappal és 12 óráig az éjszaka.

A leghosszabb és legrövidebb nappalok

Az északi féltekén június 22-én a leghosszabb a nappal. Ilyenkor a Ráktérítő felett delel a Nap 90 fokban, ettől északra egész évben ezen a napon delel a legmagasabban a Nap. Ez a csillagászati nyár kezdete. December 22-én épp fordított a helyzet. Ilyenkor a legrövidebb a nappal nálunk. A Nap a Baktérítő felett delel 90 fokban, és a déli féltekén ilyen kor a leghosszabb a nappal. Ez a csillagászati tél kezdete az északi félgömbön.