A természeti katasztrófák legtöbbje jelentős felszínalakító tevékenységgel jár együtt. Ha kitör egy vulkán, ha földrengés vagy szélvihar rázza meg a tájat, ha elönt a cunami, ha kiönt egy folyó, ha lecsúszik egy hegyoldal, mind-mind a földfelszín megváltozásával jár. Az egyik leglátványosabb átalakulást a gravitációs tömegmozgások, mint a földcsuszamlás, a sárfolyás és a hólavinák okozzák. Ilyenkor a gravitációs egyensúlyi helyzetet az intenzív építkezések, a föld külső erőinek szélsőségei megbontják, és az addig nyugalmi állapotú kőzetek lassú, megállíthatatlan csúszásba kezdenek. A lecsúszott hegyoldal alján a felső rétegek felhalmozódása, a hegy tetején a felső rétegek lepusztulása okozza a változást. Egy intenzív csapadékhullás erőteljesen felgyorsítja a folyamatokat. A fagyos talaj olvadása is elősegíti a gravitációs tömegmozgást.

Csapadékszegény környezetben hatalmas törmelék halmok alakulhatnak ki. Csapadékos területeken ez sárfolyás formájában nyilvánul meg. A hideg, havas területeken pedig a hólavina veszélyezteti az életünket. Hólavina esetén a magasban összegyűlt, laza hótömeg adott körülmények között hirtelen lezúdul a lejtőkön.

Sárfolyás