A meteorológia legpusztítóbb jelenségei a forgószelek, a hurrikánok és a tornádók. Habár a két széltípus méreteiben jelentős a különbség, erejükben és pusztításukban csekély az eltérés. Az épületek kártyavárként omlanak össze a forgószelek „szorítása” alatt.
A hírhedt trópusi ciklonok, trópusi forgószelek (tájfun, hurrikán) a légkör lepusztítóbb jelenségei közé tartoznak. A forgószelek 400-500 km átmérőjű, orkánerősségű széllel pörgő képződmények. A ciklonban a forgószélnek a sebessége elérheti a 200-250 km/órát. A trópusi ciklonok a legjobban felmelegedő óceáni térségekben születnek, habár elsősorban az Föld északi féltekén jönnek létre. A Földön évente átlagosan 50 forgószél jön létre a Csendes-óceán északi medencéjében és a Karib térségben. A trópusi ciklonokat Ázsiában tájfunnak, míg Karib térségben hurrikánnak hívunk. A 2005-ös évben rendkívül sok pusztító hurrikán alakult ki. Minden idők egyik legpusztítóbb hurrikánja, a Katrina is tavaly sújtott le a Karib térségre és az Egyesült Államokra. A hurrikán gyakorlatilag letörölte a térképről New Orleanst, a jazz és a blues hazáját. Az egész város víz alá került, a várost védő gátak átszakadtak, és az óceán vize benyomult a városba. Habár az amerikai hatóságok adtak ki figyelmeztetést, sokan nem hagyták el az otthonaikat, és életüket vesztették a katasztrófa alatt.

A légkör másik pusztító jelensége a tornádó, melyeknek a felhőből kinyúló forgószél tölcsére leér a földfelszínre. A tornádók általában heves zivatarokból alakulnak ki. A heves zivatarok kialakulásáért három tényező együttes hatása a felelős. Az első a fölhajtó erő, a második a frontok, amelyek feltorlasztják a levegőt (hatalmas dugattyúként viselkednek), így segítenek a zivatarok kialakulásában. A harmadik tényező a magas szintű áramlásoknak, a jet streameknek a hatása (A jet steramek a légkör nagy magasságaiban fújó szelek, ez a magasság kb. 10 000 km). Ezek a szelek úgy viselkednek, mint a porlasztó. A magas szinten fújó szelek egy zivatar kéményen keresztül felszívják az alacsony szintek levegőjét. Ekkor létrejön egy nagyon heves zivatar. Ha ez a három hatás együttesen érvényesül, akkor alakulhatnak ki tornádók. A kialakulóban lévő zivatar el kezd forgó mozgást végezni, és a tornádó a jellegzetes tölcséralakjával megszületik. A talajig érő, hevesen forgó légoszlop, azaz a tornádó átmérője a pár méterestől a pár km-es is lehet. A tornádók vonulási sebessége alacsony, 50-70 km/óra között van, ezzel ellentétben a forgási sebességük akár a 600 km/órát is meghaladhatja. Ez okozza a hatalmas pusztításokat. A legtöbb tornádó az Egyesült Államokban fordul elő, és mindent elpusztít, ami az útjába kerül. Felragad fákat, teheneket, autókat, házakat. Magyarországon sem ismeretlen jelenség, habár csak nagyon ritkán fordul elő.

Pusztító forgószél