A földrengések jelentős hatást gyakorolnak a társadalomra. A földrengések évente nagyon sok kárt okoznak, épületeket rombolnak le, településeket pusztítanak el, s emberáldozatokat követelnek. A földrengések mérésével, előrejelzésével, az ellenük való védekezéssel külön szakterület, a szeizmológia foglalkozik. Földrengés során a rengés kipattanásának helyén különböző típusú és tulajdonságú rengéshullámok indulnak útjukra, melyek terjedési irányából és sebességéből következtetni tudnak a földrengés helyére, időpontjára és várható erősségére. A földrengések erősségének, így a társadalomra gyakorolt hatásának a mérésére leggyakrabban az ún. Richter-skálát használják. Az eljárás kidolgozója Charles Richter, eljárását 1935-ben tette közzé. A Richter-skála értéke 0-tól kezdve bármilyen pozitív szám lehet. Minden egyes fokozat az előzőnek mintegy tízszeresét jelenti. Bevezetése óta a legnagyobb erősségű földrengés a Richter-skála szerint 2004. december 26-án, a Szunda-árok északi részén, Szumátra térségében volt: 9,3-as erősségű.
Fokozatai:
- 1-2-es erősségű: a rengés csak műszerrel érzékelhető (évente kb. 500 000 db van a Földön)
- 3-4-es erősségű: a földrengés alig érezhető (a csillárok kilengenek, évente 10 000 és 100 000 között van a számuk)
- 5-6-os erősségű: a földrengés erősen érezhető, kisebb károk (falak megrepedése) lehetnek (évente 20 és 200 között van a számuk)
- 7-8-as erősségű: a rengés súlyos károkat okoz (házak és a hidak összeomlása, utak, vasúti sínek deformációja, évente kb. 10 db)
- 8-as erősség felett: komoly károk lehetnek a környezetben is
Lisszaboni földrengés áldozatai
„…Hatvanezer ember vesztette el életét hat perc alatt. A romokból felszálló porfelhők éjszakai sötétséggel borítottak mindent, pár perccel utóbb pedig több helyen is tűz keletkezett a romhalmazon. Lisszabon új, egészen márványból épült kikötője a tenger felé igyekvő menekülők egész tömegével hirtelen az öbölbe merült s a szerencsétlenül jártak közül egyetlen egynek a holtteste sem került többé felszínre…”
A lisszaboni földrengés 1755. november 1-jén reggel 9:20 perckor következett be. A történelem egyik legpusztítóbb és leghalálosabb földrengése volt, amiben több mint 100 000 ember halt meg. A földrengést cunami és tűz követte, és majdnem teljesen elpusztította Lisszabont. A katasztrófa politikai feszültséget is keltett, és alapjában változtatta meg Portugália gyarmati ambícióit. Az esemény a korabeli és későbbi filozófusokat is nagyon érdekelte, s így a földrengés kialakulása, magyarázata és hatása miatti viták nagyban hozzájárultak a filozófia fejlődéséhez.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
