A Dunántúli-középhegység tájegységei
A Dunántúli-középhegység területe 7200 km2. Mintegy 200 km hosszan húzódik a Balaton vonalától északra egészen a Dunáig. A legnagyobb tájegységei a Keszthelyi-hegység, a Balaton-felvidék, a Bakony, a Vértes, a Velencei hegység, a Gerecse, a Visegrádi-hegység Budai-hegység és a Pilis. Ásványkincsekben rendkívül gazdag. Magyarország legnagyobb barnakőszén és bauxit telepei találhatók a területen (Ajka, Gánt, Iharkút). Hazánk vadregényes végvárai, a Vértesben lenyűgöző látványt nyújtanak (Csókakő vára). A lankás mészkő és dolomit hegyoldalak, különleges, ritka növényfajoknak és állatoknak adnak otthont. Hazánk két legnagyobb tava (Balaton, Velencei-tó) határolja délről a területét, ezért kedvelt pihenő és turistahely,és idegenforgalmi központ.
A Dunántúli-középhegység nagyobb települései
A legjelentősebb városai szinte kivétel nélkül királyi városok. Veszprém, Székesfehérvár, vagy Esztergom, amely a katolikus egyház központja és egykoron hazánk fővárosa volt. A kulturális jelentőségük mellett fontos iparvárosok (ide sorolható Tatabánya is).
Itt található a világ egyik legidősebb apátsága, a Pannonhalmi Bencés Apátság, amely világhírű gyógynövényeiről (levendula). Nemzetközi hírű a Badacsonyi és a Balaton-felvidéki és a móri borvidék.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
