Ha az anyag olyan, mint a kő, azaz határozott alakú, akkor azt mondjuk, hogy a halmazállapota szilárd.

Az a hőmérséklet, amikor a vízből gőz lesz, az a forráspont. Ennek értéke 100 celsius fok.

Ha a vizet melegítjük, gáz halmazállapotúvá válik. Ilyenkor azt mondhatjuk, a víz elpárolog.

A felhőkből hulló eső, hó, jégeső a csapadék. Csapadék a fűre rakódó harmat is.

Az a hőmérséklet, amikor a jégből víz lesz, az a olvadáspont. Ennek értéke 0 celsius fok.

A folyadék nagy hidegben szilárd halmazállapotú lesz, azaz megfagy.

Légneműnek a gáz halmazállapotú anyagokat nevezzük.

Amikor a folyadék megfagy, a jég elolvad, akkor azt mondhatod megváltozott a halmazállapota. Akkor is a halmazállapot változik, ha a víz elpárolog, vagy a pára kicsapódik.

Ha a jeget melegítjük, ismét folyékony vízzé válik. Ilyenkor azt mondhatjuk, a jég elolvad.

Amikor a gőz a hideg üveghez ér, azon ismét a folyékony víz jelenik meg. Ekkor azt mondjuk, lecsapódott a pára.

Az a hőmérséklet, amikor a vízből jég lesz, az a fagyáspont. Ennek értéke 0 celsius fok.

Az éghető anyagoknak a levegő oxigénjével végbemenő reakciója hő leadása mellett. A legegyszerűbb éghető gázok szénhidrogének (metán). Amikor a szénhidrogének elégnek, az atmoszféra (levegőburok) oxigénjével lépnek reakcióba CO₂ (szén-dioxid) és víz képződése mellett. Ha az égés tökéletlen a kevés oxigén miatt, akkor CO (szén-monoxid) keletkezik.

A Föld körül keringő mesterséges objektum, melynek segítségével működik pl. a hírközlés.

Üvegházhatásnak azt nevezzük, amikor a levegőben megnő a szén-dioxid mennyisége, s ennek hatására megkezdődik a légkör lassú felmelegedése.

Tartós, csapadék nélküli időszak elnevezése.

Az erózió a víz által okozott talajpusztulás.

Túl sok csapadék esetén a talaj nem tudja beszívni, elvezetni a vizet, így az a föld felszínén szétterül. Hatalmas, tó nagyságú pocsolyák keletkezhetnek. Sokszor mezőgazdasági területek is víz alá kerülnek.