Azokat az anyagokat, amelyek az erőhatásokra az alakjukat nem változtatják, hanem hirtelen eltörnek vagy elszakadnak, rideg, vagy törékeny anyagoknak nevezzük. Az egyik legridegebb anyag az öntöttvas.

A rugalmasság megmutatja, hogy egy anyag mennyire viselkedik rugalmasan. Azok az anyagok, melyek erőhatásra megválltoztatják az alakjukat, de ha ez a hatás megszűnik, akkor visszaállnak az eredeti állapotukba. Az alakválltozás nem tartós, csak időszakos.

A részecskék minden anyagot és testet felépítő, szabad szemmel nem látható elemek, amelyek meghatározzák az anyag tulajdonságait.

A cseppfolyós halmazállapotú anyagok tisztítását nevezik desztillációnak.

Több összetevőből álló rendszer.

Azok az anyagok, amelyek kisebb erőbehatásra is megváltoztatják az alakjukat. Képlékenyen viselkednek, maradandó változást szenvednek. Ilyen anyag pl.: az ólom.

Egynemű az anyag, ha minden részecskéje ugyanazokból az elemekből áll. Ilyen anyagok pl.: az ásványok.

Az évmilliókkal ezelőtt elhalt, és hordalékkal betakart növények elszenesedett maradványai, mely nagy nyomás alatt, levegőtől elzártan alakult ki. Fontos energiahordozó.

A Föld és az égitestek szilárd anyaga, ásványoknak a határozott társulása. Kőzeteknek három fő csoportját különítjük el: vulkanikus-, üledékes- és átalakult kőzetek.

Üledékes kőzet, mely egykor élt tengeri állatok maradványaiból származik.

Vasércből előállított anyag, a gépgyártás fontos alapanyaga.

A különböző ásványi összetételű kőzetek, melyek a föld felszínén képződnek alacsony hőmérsékleten és nyomáson. Aszerint, hogy milyen kőzetből rakódnak le, megkülönböztetünk szél által szállított, folyóvízi, óceáni és tavi üledékes kőzeteket.

Érceknek azokat az ásványokat nevezzük, melyek valamilyen fémet nagyobb mennyiségben tartalmaznak.

Olyan vasdús ásványok, melyekből a színvas tisztán kinyerhető. Képződése vulkanikus és üledékes is lehet. Fajtái: limonit, hematit, sziderit.

Vulkanikus kőzet. Hazánkban főleg a Visegrádi-hegység alapkőzete.

A föld nagy hőmérsékletű, izzón folyó olvadékának, a magmának a megszilárdulásából keletkezett szilárd termék, kőzet. Megkülönböztetünk kiömlési (bazalt) és mélységi (gránit) vulkanikus kőzeteket.

A timföldből, nagy mennyiségű villamos energia segítségével előállított fém.

Az átalakult kőzetek magas hőmérsékleten és nyomáson, a vulkanikus vagy az üledékes kőzetek átalakulásával jönnek létre. Ilyen kőzet pl.: a márvány

A Föld szilárd kérgét alkotó, többnyire egy-nemű, szilárd anyag.

Főleg alumínium hidroxidokból és oxidokból álló, vörös színű üledékes kőzet. A legfontosabb alumínium érc. Magyarországon számos lelőhely ismeretes, pl.: Gánt, Iharkút stb.

A gyárkémények, az autó kipufogók sok füstöt juttatnak levegőbe. A szennyezett levegőben könnyebb megbetegedni, a növények sem fejlődnek szépen. A szennyezett levegő a lehulló csapadékot is mérgezheti.

A savas eső olyan csapadék, amely a levegőbe kerülő ártalmas gázok miatt maró, savas hatású.

A mező és erdőgazdálkodásban keletkező hulladék.

A környezeti elemek (levegő, víz, talaj) minőségromlásával járó tevékenység.

A Föld átlaghőmérsékletének emelkedése.

Az erózió a víz által okozott talajpusztulás.

A Vörös lista felsorolja a védett növényeket, állatokat, madarakat, és megadja az eszmei értéküket.

Az ózon az oxigén különleges fajtája. A levegőben van, de nagyon magasan, a legmagasabb hegycsúcsoknál is feljebb. Az ózon nagyon hasznos, mert a káros napsugarak közül csak azt engedi át, ami nem veszélyes.

Üvegházhatásnak azt nevezzük, amikor a levegőben megnő a szén-dioxid mennyisége, s ennek hatására megkezdődik a légkör lassú felmelegedése.

A hulladék anyagok közül az egészségre veszélyesek különös figyelmet érdemelnek. Ezek a veszélyes hulladékok, melyek károsíthatják a növényeket, az állatokat, de az ember egészségét is.

A talaj termékenységének, tápanyagokban való gazdagságának óvása, minőségének szinten tartása.

A legteljesebb, legsokoldalúbb természetvédelmi kategória, amely az ország legjelentősebb és lehetőség szerint természetes állapotban tartott területeinek megőrzésére és bemutatására szolgál.

Zárt, vagy korlátozottan látogatható területek, melyeken gazdasági tevékenység nem folytatható, a természetes állapotok fenntartására hozzák létre.