A vasérc
A vasércek keletkezése elsődlegesen vulkanikus folyamatokhoz, míg másodlagosan üledékes folyamatokhoz köthető. A vasérceknek vasdús ásványokat nevezünk, melyekből a színvas kinyerhető. A Föld legnagyobb vasérctelepei Svédországban, Kanadában, Ausztráliában és Brazíliában vannak. Magyarországon nem ismertek jelentősebb vasérctelepet (Rudabányán ma már nem bányásszák).
A kőzetek mállásával, lepusztulásával másodlagos érctelepek is képzőnek. A folyóvizek oldott állapotban szállítják a fémtartalmat, és a tengerekhez érve kicsapódnak. Így keletkeznek a Föld üledékes érctelepei, így a vasérctelepek is.
Jellegzetes vas ásvány a vörös színű limonit, a magnetit, a hematit és a sziderit.
A vasérc feldolgozása
A vasércet a vaskohászat dolgozza fel, ahol az érc „kohósításával” nyersvasat, illetve acélt állítanak elő. A vaskohászat telepítésének négy feltétele van: vasérc, kokszolható szén, energia és salakképző anyagok (mészkő). A vasércből először kinyerik a nyersvasat, majd az acélt, melyből félkész termékeket gyártanak.
A bauxit
Az alumínium érce a bauxit. A vöröses színű bauxit első ránézésre talán nem is tűnik ércnek, inkább agyagnak gondolnánk. A bauxit nedves trópusi éghajlaton keletkezik, a vulkanikus kőzetek mállásával. Mivel ezen az éghajlaton az esők állandóak, ezért a könnyen kimosódó anyagokat a folyóvizek és a szél elhordják, míg a nehezebb fémek helyben maradnak. Ilyen nehéz anyagok az alumínium ásványok is, melyek mennyisége egyre jobban nő. A föld legnagyobb ilyen típusú bauxit telepei Jamaicában és Nyugat-Afrikában vannak.
A bauxitok másik típusa az ún. karsztbauxit, amelynek kialakulása karsztos kőzetekhez (mészkő, dolomit) kapcsolódik. A bauxit ilyenkor a mészkő „csapdáiban”, mélyedéseiben összegyűlt málladékból képződik. Magyarországon számos ilyen bauxit telep ismert (Vértes, Bakony).
A bauxit feldolgozása
A bauxitot az alumíniumipar dolgozza fel. A bauxit feldolgozása kapcsán először timföldet állítanak elő, majd ebből nyerik ki elektromos árammal az alumíniumot, mint fémet.