Magyarország mészkőhegyei

A mészkő a Mecsekben, az Északi- és a Dunántúli-középhegységben egyaránt előfordul. Az Északi-középhegységben két helyen fordul elő. Az egyik a Bükk, mely hazánk legmagasabb mészkőhegysége is egyben. Gazdag formakincse, a Bükk-fennsík, barlangjai és természeti szépsége miatt hazánk egyik kedvelt kirándulóhelye. A másik ismert mészkőhegy az Aggteleki-karszt, mely a kopár mészkőfelszíne mellett hazánk legszebb cseppkőbarlang-rendszeréről, a Világörökség részének is nyilvánított Baradla-barlangról ismert. A Dunántúli-középhegység pár kivételtől eltekintve (Balaton-felvidék, Visegrádi-hegység, Velencei-hegység) szinte teljes egészében mészkőből épül fel. Vagyis a Bakony, a Vértes, a Gerecse, a Pilis és a Budai-hegység mind-mind mészkőhegység. A Dunántúl mészköveit gyarapítja délen a Mecsek is, mely dolináival, jelenleg is kutatott barlangjaival egyre nagyobb kihívást jelent a karsztkutatók számára.

Az Aggteleki-cseppkőbarlang története

A Sajó folyótól északra emelkedik az Észak-borsodi-hegyvidék, melynek északi fele az Aggteleki-karszt. A hegység mélyében több nagy barlangrendszer húzódik, melyek közül a legnagyobb az Aggteleki-cseppkőbarlang, vagy más néven a Baradla. Természetes bejárata Aggtelek község mellett, egy meredek sziklafalban található.

Az Aggteleki-cseppkőbarlangban a tárgyi leletek, szerszámok bizonysága szerint már 7 ezer évvel ezelőtt is laktak emberek. A későbbiekben temetkezési helyül szolgált, s mindvégig védelmet nyújtott az ott lakók számára. A 3 ezer évvel ezelőtti emberek egykori tűzrakásainak és fáklyáinak kormát a feketére színeződött cseppkövek őrizték meg az utókornak. Az ásatások eredményei, tárgyi emlékei a múzeumokban tekinthetők meg. A barlangról a legrégebbi írásos tudósítás 1742-ből származik. A környék és a barlang szenvedélyes kutatója Vass Imre volt, aki 1825-ben kihasználva a nagy szárazságot, a nehezen járható, és korábban vízzel borított barlangszakaszokon is átjutott. Rátalált a barlang Jósvafőig terjedő szakaszára. Felfedezéséről pár évre rá értékes térképmelléklettel ellátott mű jelent meg. Jelenleg a Baradla-barlang feltárt és feltérképezett szakasza 25 km hosszú, melyből 7 km a Szlovák Köztársaság területén Domnica néven ismert.

Az Aggteleki-cseppkőbarlang formakincse

Az Aggteleki-cseppkőbarlang járatait a befolyó vizek tágították oldó hatásukkal, és a vízzel besodort kavicsok pusztító munkájával. A mészkőrepedésekbe beszivárgó, és a víznyelőkön keresztül bejutó víz barlangi patakként évezredek alatt folyosókat, óriási termeket hozott létre. A patak Jósvafőnél a bővizű Jósva-forrásban bukkan a felszínre. Nyári zápor idején előfordul, hogy hirtelen sok víz áramlik be a barlangba, s ilyenkor a barlangi patak megduzzad.

A Baradlának jelenleg 3 bejárata van; Aggtelek, Jósvafő és a Vörös-tó irányából is megközelíthető. A bejáratoknál pár km-es szakaszon kiépített, betonozott úton, megvilágításban gyönyörködhetünk a barlang szépségeiben. Létezik hosszú túra is, amikor vezetővel a barlang teljes hossza, illetve a barlangba torkolló lenyűgöző szépségű Retek-ág is bejárható. E túrákra csak felkészült, kalandvágyók jelentkezzenek, hiszen gyakran térdig erő hideg vízben lehet csak előre haladni a nem kiépített utakon. A túrán a barlangászok fejét külön lámpával ellátott sisak védi. A Baradlát mindenkinek látnia kell! A falakon fehér, vörös, narancs- és citromsárga színekben pompázó csillogó cseppkövek, cseppkőoszlopok sorakoznak. A legérdekesebb cseppkőképződményeknek a barlang kutatói és látogatói el is nevezték. A Teknősbéka, a Sas, a Robinson szigete, a Tigris, a Télapó, mint fantasztikus alakú cseppkő. A világ egyik legnagyobb cseppkőképződménye a 25 m magas Csillagvizsgáló. A Baradla egyéb méretei is lenyűgözőek. Legtágasabb csarnoka a jósvafői bejárat közelében lévő Óriások terme, mely 200 m hosszúságával és 60 m magasságával méltán vívta ki a nevét. Másik ismert terem az aggteleki bejárat közelében a Hangverseny-terem, melynek akusztikáját kihasználva előadásokat, sőt esküvőket is szoktak tartani. A festőiesen kivilágított színpad előtt több sorban lerakott széksor várja a közönséget.

Az Aggteleki-cseppkőbarlang bejárható útvonala

A cseppkő

A cseppkövek alakja, mérete sokféle lehet. Léteznek egészen vékonyak, melyeken szinte már át is lehet látni, de kialakulhatnak méretes átmérőjű több méter magas oszlopok is. A cseppkövek színét a mészkőben lévő szennyező anyagok adják. A vastartalomtól például vöröses színűvé válik a mészkő. A cseppkövek védelme rendkívül fontos, mivel a növekedésük igen lassú folyamat. 1 mm cseppkő kialakulásához 15-20 év szükséges. Gondolj csak bele! Ha letörsz egy barlangban egy egészen kicsiny, 2 cm-es cseppkövet, ezzel a természet közel 350 éves munkáját tetted tönkre. Vigyázz az értékekre!

Cseppkövek

Az Aggteleki-cseppkőbarlang védelme

Az Aggteleki-karsztvidék nemzetközi jelentőségű barlangjai révén vált ismertté. A Baradla-barlang Európa legjelentősebb barlangrendszereinek egyike, és világviszonylatban is a legjelentősebbek közé tartozik. Az Aggteleki-karszt területének, a híres barlangoknak a védelmére, a korábbi tájvédelmi körzetből 1985. január 1-jén megalakult az Aggteleki Nemzeti Park egy 19708 hektáros területen. A Nemzeti Park szorosan kapcsolódik a Szlovák Karszt Tájvédelmi Körzethez. A barlang nemzetközileg is védett, a Világörökség része, és az UNESCO Ember és Bioszféra Programja kapcsán Bioszféra Rezervátum.

Az Aggteleki Nemzeti Park zónabeosztása