Természeti katasztrófák társadalmi hatásai

Hólavina A természeti katasztrófák nemcsak a földfelszín változását idézik elő, hanem társadalmi következményekkel járnak. A katasztrófa elnevezés is mutatja, hogy súlyos károkat okoznak, épületeket tesznek tönkre, s gyakran emberéleteket követelnek. A legismertebb természeti katasztrófák a tömegmozgások, vulkánok kitörése, földrengések, cunamik, árvizek, fogószelek pusztítása, de akár ide sorolhatnánk az erdőtüzeket, a nagy aszályok, a sivatagosodás vagy a globális felmelegedés (gleccserek olvadása, a tengerszint megemelkedése) természeti katasztrófáit is.

A gravitáció hatására meginduló tömegmozgások, vagyis a talajpusztulás, a földcsuszamlás, a sárfolyás és a hólavinák társadalmi hatása abban rejlik, hogy nagy hirtelen, előre ki nem számítható módon indulnak meg, s ezért nehéz ellenük a védekezés. A lezúduló törmelék hatalmas károkat okoznak, a hólavina életveszélybe sodorja a síelők, a túrázók, s a hegy lábánál elterülő települések lakossága életét. A földcsuszamlás ellen védekezhetünk, ha nem hagyjuk csupaszon a hegyoldalt, hanem gondoskodunk a fák telepítéséről. A fák ugyanis gyökereikkel képesek a föld megkötésére, így nem engedik lecsúszni azt. Hólavinákkal kapcsolatban folyamatosan figyelni kell az előrejelzéseket, ahol a hó vastagsága, összetétele és az időjárás alapján valószínűsíteni tudják a lavinaveszélyes területeket. Ha már megtörtént a baj, a betemetettek kiásását rögtön meg kell kezdeni, amit ma már korszerű műszerekkel támogatnak.