A vulkánok működése

Különböző típusú vulkánokat ismerünk, melyek kialakulása kissé eltér egymástól. Vagy nagy a robbanás, esetleg túl sok a gőz-gáz, vagy nem is tör láva a felszínre. Azért általában mégis leírható egy folyamat, mely bemutatja egy ideális vulkán létrejöttét. Egy vulkán kitörése legtöbbször heves robbanásokkal kezdődik. A vulkán kráterén keresztül izzó gőzök és gázok törnek elő a hegy gyomrából. A h Vulkánok (videó) atalmas erővel kitörő gázok kőzetdarabokat, ragadnak magukkal, melyek kisebb-nagyobb vulkáni bombaként hullnak alá a felszínre. A kőzettörmelék és a vulkáni hamu lerakódást követően kezdi meg igazi, vad működését a vulkán. A kráteren keresztül most az olvadt kőzetolvadék, az izzón folyó láva tör a felszínre, mely elpusztít minden előtte lévő akadályt. A lávaömlést követően gyakran több évtizedig szünetel a vulkán működése, s csak a néha felszínre törő pöfékelő füst jelzi, hogy csak pihen az óriás. A vulkánok másik része (mint pl. a magyarországi vulkánok is) már befejezte a működését, ők a kialudt vulkánok.

A vulkán szerkezete

A vulkán működése, s a vulkanikus hegy kialakulása egyben meghatározza szerkezetét is. Az izzón folyó kőzetanyag, az ún. magma, a vulkán belsejében lévő üregen keresztül keresi a felszínre vezető utat. Ez a kürtő, mely a kráterben végződik. A kráterén keresztül tör véglegesen a felszínre a magma, melyet a felszín felett már lávának nevezünk.

A különböző kőzetanyagokat szolgáltató vulkáni működések különböző vulkáni formákat hoznak létre. A lejjellemzőbb forma a kúp alakú, réteges szerkezetű vulkántípus. A rétegvulkán egymásra települt rétegei a vulkán működéséhez kapcsolódnak. Hiszen először a gőzökkel, gázokkal kísért vulkáni hamu rakódik le (egy réteg), melyet követ az izzó láva anyaga (másik réteg). Az a folyamat a vulkán életútja során többször is lezajlik, létrehozva jellegzetes réteges szerkezetét.

A vulkán részei

A vulkanizmus kísérőjelenségei a földrengések

A Föld kérgének mozgását a vulkánok kitörése mellett gyakran földrengések is jelzik. A két jelenség szorosan összekapcsolódik, vagyis az aktív vulkanikus területek szinte biztosan földrengésveszélyes területek is. A Földön a legtöbb földrengés a Csendes-óceán partvidékén, Japán és délkelet-Ázsia környékén, s hozzánk legközelebb dél-Európában, Törökország környékén pattan ki. A földrengést a Föld kérgének belső feszültségei keltik életre. Nagysága különböző lehet. A földrengéseket külön műszer, az ún. szeizmográf méri. Ezek a legapróbb rengéseket is észreveszik, amelyeket mi emberek nem is érzékelünk. A tapasztalati megfigyelések és a hatások alapján egy 10 fokozatos skála (ún. Richter-skála) készült a földrengések erősségének mérésére. A legerősebb rengések már súlyos károkat tesznek az épületekben, a vezetékekben, s számos emberéletet követelnek.

Vulkánok és földrengések kapcsolata