Síkság, alföld, fennsík
A természetföldrajzi folyamatok, a domborzat tanulmányozása során fontos, hogy a síkság, az alföld és a fennsík kifejezéseket a megfelelő értelemben használjuk. A síkság egy gyűjtőfogalom, melynek egy része az alföld és a fennsík. Síkságnak nevezünk minden olyan sík területet, ahol a viszonylagos szintkülönbség nem nagyobb 200 méternél. De egy sík terület különböző magasságokban is előfordulhat. Hiszen sík az Alföldünk, de a magasan fekvő hegységek felszíne is helyenként sík. Ezek megkülönböztetésére vezették be az alföld és fennsík domborzat-fogalmakat, melyek között csak a tengerszint feletti magasságukban van különbség. A 200 méternél alacsonyabban fekvő síkság az alföld, a 200 m-es tengerszint feletti magasságnál magasabban fekvő síkság a fennsík. Tehát az alföld és a fennsík síkság is egyszerre.
A síkságok kialakulása
Síkságok (videó)
A hegységképződés során egyes területek megemelkednek, mások pedig lesüllyednek. E folyamatoknak a Föld belső erői váltják ki. A kőzetrétegek a törésvonalak mentén elmozdulnak. A lesüllyedt rögökből alakul ki a legtöbb síkság. Felszínét legtöbbször azóta vastag üledékréteg borítja. Síkság kialakulhat a dombok, hegyek lepusztulásával is, vagy ha esetleg egy katasztrófa folytán a hegyoldal leomlik. Ezek az ún. letarolással keletkezett síkságok. A síkságok felszíne folyamatosan épül.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
